Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Ulrich Attila: Gazdasági örökség, spekuláció, kiútkeresés és válság a Rákóczi-szabadságharc alatt IV/799
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC GAZDASÁGI PROBLÉMÁI 807 ért 111 arany 14 rajnai forintot (RFt) kaptak. A magukkal hozott aranyakat azonban a görög kereskedők „úgy el nem vették, amint ő kegyelmék váltották", ezen az üzleten így 31 tallér 1 garas volt a veszteségük. Az év folyamán a másik útjukról visszatérve már nagyobb kárt szenvedtek, mindösszesen 460 tallér 2 garas értékben.2 4 Ebből az esetből is látható, hogy a szabadságharc alatt sem szünetelt a pénzekkel való kereskedés és üzérkedés, sőt még nagyobb méreteket öltött. A fejedelem egyik levelében mélyrehatóan elemezte a magyarországi helyzetet. Rákóczi szavai keserűek, de kiválóan tükrözik a korabeli viszonyokat: „Némely magányos hasznukat egyenesen néző és az közönséges ügyünk elő segélésére s boldogulására keveset vigyázó Hazánk érdemtelen fiai, kiváltképpen az kassai végzés szerént réz poltúra folytatásának meg gátolásában mutattak megh magok Istentelen csalárd mesterségeket, hanem megh az ezüst pénzek rendes és méltán observaltatott valoraban is maga Szabad akarattya szerént gáncsot tévén és megh nem gondolván Hazánkban a fehér pénzek szűk voltát, kinek mennyiben tetszik, csak a szerént acceptallya..."25 A pénzek manipulációjában a kereskedők, főleg a görögök játszottak vezető szerepet. A görög kereskedők a rézpénzt kezdettől elfogadták és váltották, azonban ezt jóval névérték alatt tették.2 6 Ugyanígy jártak el a nemesfém-pénzekkel is. 1707-ben tárgyalta a Gazdasági Tanács a külföldi kereskedők „pénzváltási szokásait", manipulációit. Főleg a puskaport, salétromot és acélt hozó kereskedők az aranypénzekért csupán 4 Ft-ot adtak, holott a hivatalos árfolyam 6 Ft volt- így tettek a használati cikkekkel kereskedő görögök is, akik ezzel a lakosságot jelentősen megkárosították. Sőt a görög kereskedők nyerészkedése a lakosság körében is sok követőre talált: „Sokszor tapasztalhatott immár, hogy a Török Kereskedők nem kevés contemptusával az Országh ügyének elő mozdítására veretetett Réz pénznek föl váltássában, mind úton-módon laborálnak és practicalnak is, kivel az Országh lakosainak hasonló cselekedetekre utat nyitottanak..."2 7 A helyzet már annyira tarthatatlanná vált, hogy a fejedelemnek személyesen kellett a problémával foglalkoznia, és 1707-ben egy rendeletet kiadnia, amelyben megtiltotta a rézpénz országból való kivitelét és behozatalát.2 8 A fizetőeszközökkel való üzérkedésre a források sok példával szolgálnak -elég, ha Rákóczi egyik leveléből idézünk. 1708. május 11-én Berzékről írt levelében olvashatjuk e sorokat: „Úgy értjük, hogy némely Haza Lakosi az ezüstpénznek folyasában is válogatást tévén, nem kevés confusiot okoznának az Hazában, 24 Iuányosi Szabó Tibor: A rézpénz forgalmának és értékváltozásának alakulása a Rákóczi-szabadságharc idején. Numizmatikai Közlöny 76-77. (1977-1978) 96. 25 SzSzBmLt IVA.l. Fasc. 9. Nr. 26., Berzék, 1708. május 11. 26 Iványosi Sz. T.: A rézpénz i. m. 101. A görög kereskedők a máriás garasokat a hivatalos 30 dénáros értékük ellenére csak 17 dénárért váltották be. 27 Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); G 29, A Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcok levéltárai, Rákóczi-szabadságharc levéltára, Gazdasági iratok (a továbbiakban G 29) 89. es., 1706. június 28. 28 MOL G 29 89. es., 1706. március 4. „...méltóságos vezérlő Fejedelem Kegyelmes Urunk...parancsolja...az Harmincadok főképpen végbeliek a réz pénzt sem ki vinni az Országbul, sem és kiváltképpen be hozni ne engedgyék..."
