Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
788 R. VÁRKONYI ÁGNES meg. Többek között a külföldi megértés érdekében is fontos lett volna hangsúlyozni az angol politika döntő befolyását a béketárgyalások menetére, továbbá Erdély és Rákóczi angol kapcsolatait, Anna angol királynő és államférfijai megértő szavait, ahogy azt már — mint láttuk — Pray György és Simonyi Ernő kiadott forrásai, Horváth Mihály, Angyal Dávid, Marczali Henrik, Acsády Ignác és Zajzon Sándor közleményei jelezték. Az angol és francia rövid Magyarország történet terve azonban nem valósult meg, 1940-ben végleg el is ejtették. Szekfű kézirata viszont elkészült.107 A békekötéssel itt is részletesen foglalkozott. A Magyar történet lapjain kifejtett álláspontjához képest némileg módosított felfogásban. A béke megtartásának garanciáját a szabadságharcban jelölte meg.108 írt az 1706. évi béketárgyalásokon az angol-holland politikáról, követeik és a magyarok meleg baráti kapcsolatáról, de a szatmári tárgyalásokról a szakirodalomban már többször is hangsúlyozott Peterborough angol mediátor bécsi tárgyalásait sem említette meg. Egyedül az oroszokban bízó Rákócziról szólt, aki megpróbálta elérni, hogy „Magyarország ügye az utrecht-rastatti általános békébe felvétessék".109 Szekfűt a szatmári békéről ekkor már más kérdések foglalkoztatták. Hogyan történhetett, hogy a fejedelem, ez az európai nagyságrendű személyiség a béketárgyalásokból kivonta magát és elhagyta az országot? Nem tudjuk, hogy Szekfű milyen választ ad ezekre a kérdésekre, ha feldolgozza hatalmas forrásanyagát és elkészíti a tervezett Károlyi Sándor-monográfiát. 1940-ben elhangzott akadémiai székfoglalóját a szatmári békéről tartotta, és a szellemtörténet jegyében Rákóczi-Bercsényi-Károlyi eltérő lelki alkatával, egymáshoz való viszonyával értelmezte.11 0 Kifejtette, hogy Károlyi igazi ellenfele Bercsényi volt. A fejedelmet is ő vonta el az egész hadsereg gondját magára vállalt generálisától. Károlyi tevékenységét a közösségi érdek szolgálatával fogalmazta meg, és így morális előnybe helyezte Bercsényivel szemben. Rákóczit kiemelte ebből a közegből. A légiesített, az erkölcsi magasságokba helyezett fejedelemben Zrínyi Miklós utódját és Széchenyi István előképét látta.11 1 Az újrakezdés terhei 1948 tavaszán Vas István (1910-1991) a nyolcvan év után újra megjelenő Emlékiratok szép költői bevezető esszéjében a szatmári béke különböző képeivel jellemezte a társadalom történelemismereti hiányait. A „freskó-romantika", a „kényelmes romantika", a millennium fennkölt pátosza egyaránt összeomlott a fiatal Szekfű „kegyetlen-kitűnő" ábrázolásának hatása alatt. A békét el nem fogadó Rákóczit — írta Vas István — Szekfű lejáratta. Viszont a Magyar történetben írt letisztultabb véleményét nem ismerik. És sugallja a közvéle-107 A kézirat megtalálásáról 1. Varsányi Erika: Előszó helyett. In: Szekfű Gy.: Rövid magyar történet i. m. 9-11. 108 „tulságos/an / veszedelmesnek látszott egy újabb Rákóczi-felkelésre alkalmat adni." Uo. 121. 109 Szekfű Gy.: Rövid magyar történet i. m. 118-121. 110 Czigány I.: Egy kiadatlan akadémikusi székfoglaló i. m. 140-149. 111 Nagy J. Zs.: Szekfű Gyula monográfiaterve i. m. 71-77. A Magyar történetben hasonlóan: „Zrínyi Miklós talán az első magyar [...], a második Rákóczi Ferenc, mindketten korai előfutárai Széchenyi Istvánnak..." Szekfű Gy.: Magyar történet i. m. IV 282.
