Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
776 R. VÁRKONYI ÁGNES Rákóczi pedig szerinte nem tekinthető illúziók foglyának, törekvései az európai erőviszonyok változása miatt nem értek célba. Nem dicsőített és nem sajnálkozott. Leírta, ahogy történt. Bizonyos egyensúlyt alakított ki a kényszerből békét kötő Károlyi és a jobb békéért végsőkig küzdő, sőt emigráló Rákóczi között. Szalay és Horváth megteremtették a tárgyszerű békekötés-történet alapjait. A további elmélyült vizsgálat utánuk fél évszázadot váratott magára. Megegyezők és árulók „E béke fő létrehozója Károlyi Sándor" - állapította meg Thaly Kálmán (1839-1909),5 1 akit Eötvös József bízott meg, hogy Szalay László váratlan halála után a Szathmári békességet Károlyi önéletírásával és naplójegyzeteivel együtt közlő kötet kiadását gondozza és bevezetéssel lássa el.5 2 Az akkor már heves verseiről és Bottyán János életrajzáról elhíresült ifjú történetíró ismertette Károlyi pályáját, Önéletírását, Naplójegyzete it, és tévesen azt állította, hogy a Szathmári békesség dokumentumait Pulay János „ura [értsd: Pálffy János] és Károlyi megbízásából szerkeszté össze".53 Továbbá jelezte, hogy saját kutatásaiból is hozzátett pár dokumentumot a kötethez, és megállapította, hogy Pulay műve részrehajló. Thaly Bevezetésének legfontosabb részlete a szatmári béke történeti értékelése. Megállapította, hogy a Bocskai István idejétől zajló vallási és függetlenségi háborúkat zárta le és „ez adá vissza elvégre a sokat hányatott nemzetnek a rég elveszetett belső békességet, hosszú időre". Leírta összefogottan a tárgyalás menetét: Károlyi az „alkudozások fonalát" „Rákóczi tudtával" vette kézbe, sőt a fejedelem maga is részt vett „az egyezkedés művében". De miután a salánki gyűlésen a szenátorok ragaszkodtak az 1706. évi nagyszombati békepontokhoz, Károlyi viszont ezekből engedni volt hajlandó, „meghasonlott a most már további harcokra készülő s ezek művét Lengyelországból előkészítő fejedelemmel." Végül Károlyi, bár könnyezve, hogy Rákóczi, Bercsényi és az összes tanácsúr távol maradt, „a jelenlévő nemesség és a vitézlő rend helyeslésére támaszkodva - megköté a békességet: Rákóczinak mennydörgő manifesztuma ellenére is." Károlyi átlépte „a Vezérlő Fejedelem által ráruházott jog határait", sőt a „Conföderátio" törvényét is, de kényszerből cselekedett, véget kívánt vetni a hosszú vérontásnak és „az ősi alkotmány lebegett szeme előtt. Lépése szigorúan jogi szempontból semmiképpen nem menthető: de indoka, czélzata nemes, meggyőződése alapos volt - amint magok az idők bebizonyították". Magát £ békeművet következményeiben minősítette: pálmája árnyékában ugyan nem pihenhetett nyugodtan a nemzet, és nem következtek utána „aranynapok", történtek alkotmánysértések is, sőt a protestánsok sem élveztek teljes vallásszabad-51 Néhány sorral feljebb: „e szerződés létrehozója egy részről báró Károlyi Sándor, másrészről gróf Pálffy János volt." Thaly Kálmán: Bevezetés. In: Gróf Károlyi Sándor Önéletírása i. m. XI. 52 Előzőleg Török János közölt részleteket: T[örök] Jfános]: Adatok és oklevelek II. Rákóczi Ferencz és a szatmári békekötés történetéhez. Hazánk 2. (1859) 211-268. 53 Thaly K.: Bevezetés i. m. XIII.; Szinnyei József egyenesen Károlyi megbízását hangsúlyozza. Vö. Bánkúti Imre-. „A Szathmári békesség" és szerzője. In: Pulay J.: Szatmári békesség (2007) i. m. 30. Pulay levelei, amelyeket Seres István nemrég talált meg, azt bizonyítja, hogy Pulay iratokat kért munkájához Károlyitól. L. erre Seres István írását e számunkban.
