Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
A SZATMÁRI BÉKE A TÖRTÉNETÍRÁSBAN 771 mertető mű szerzőjét nem ismerjük, azt sem tudjuk, honnan vette információit. Korai, talán első darabja a szatmári békét többé-kevésbé a spanyol örökösödési háborút lezáró békerendszerrel összefüggésben tárgyaló vagy megemlítő műveknek.3 1 Ez a kor a tudományos történetírás alapvetésének ideje, s a szabadságharcot lezáró béke az európai háborúkat áttekintő leírásokon kívül a Habsburg-történetírásban kapott hangsúlyt. A Habsburg-dinasztia udvari történetírói számottevő dokumentumanyaggal dolgoztak, és az uralkodók életrajzaiban általában Pálffy János és Kari Locher von Lindenheim császári biztos (haditanácsos) békemunkálatait említve, de I. József császár és királyt, illetve Savoyai Eugen herceget dicsérve írtak a békéről. Kiemelték a császári csapatok fölényét, a várak és városok (Érsekújvár, Eger, Szolnok, Lőcse, Sárospatak) elfoglalását, ismertették a gazdag nyereséget, vádolták Rákóczit és Bercsényit, hogy minden aranyat és ezüstöt külföldre vittek magukkal az országból. Adorálták az uralkodókat, hogy mindenkit amnesztiában részesítettek, s megemlítették az angol politikát is. Szerintük I. József megértette Rákóczi igényeit, de amint lehunyta a szemét, engedményeit a katonai párt azonnal visszavonta, sőt Pálffyt is megpróbálták visszarendelni. A megállapodást a béke fogalmával illették, és a Habsburg Monarchia egysége kifejezőjének tekintették.32 Bujdosása csaknem negyedszázadában Rákóczi két főművében is részletesen foglalkozott a tárgyalások történetével. A Mémoires-1, a szabadságharc történetét 1716 és 1717 között írta, Párizsban, diplomáciai céllal, a Confessio peccatoris pedig végső formájában Rodostóban készült el, 1720 után a lelki élet, az önvizsgálat és a politikai események egymást átitató műfajában. Mindkét művében Rákóczi az eltérő műfaj követelményei szerint sokat foglalkozik a békével. Idővel ugyan sok részlet feledésbe merült vagy átrendeződött,33 de összevetve az egykorú forrásokkal megállapítható, hogy békekoncepciójáról, főbb törekvéseiről, a háborút lezáró tárgyalásokról, ha általánosságban is, de lényegében hitelesen tudósított. Tudatosan számolt az európai hatalmi egyensúly változásával, és a háborút nem a csatatereken, hanem a békekötéssel remélte, hogy megnyeri. O kezdeményezte a békekötést, Károlyit ő bízta meg, és a huszti gyűlés Károlyba (helyesen Szatmárra) történő önkényes áthelyezéséig, ápri-Köpeczi Béla: A 18.századi Anglia magyarságképe. In: R. Várkonyi Emlékkönyv i. m. 444-445.; Gömöri György : Korabeli angol könyv a Rákóczi-szabadságharcról. In: Erdélyiek és angolok. Művelődés- és kapcsolattörténeti tanulmányok. H.n., é.n. 90-91. 31 Vö. Guilleaume Lamberty. Mémoires pour servir à l'histoire du XVIIIe siècle, contenant les negotiations, traités,résolutions et autres documents- La Haye 1724-1740.; Histoire intéressante ou relation des guerres du Nord et de Hongrie au commencement de ce siècle. Hamburg 1756. 32 Franciscus Wagner-, História Josephi I. Caesaris Augusti, Felicis. Vienna 1745, 414-426.; Gottlieb Eucharius Rinck: Leben und Thaten Joseph's des sieghaften Römischen Kaysers. I—II. Köln 1712.; Johann Christian Lünig: Literae Procerum Europae... 1552-1712. Leipzig 1712.; J. J. Moser: Probe einer Staatenhistorie über die Regierung Kaiser Josephs I. Züllihau 1738.; vö. Ingrao, Ch W.: i. m. 154-160. 33 Tipikus a békekötés utáni szóbeszédre utaló részlet a zsibói csatába be nem avatkozó Károlyiról írva: „sohasem tudtam elhinni, amit azóta mondtak nekem, hogy Károlyi már akkor hűtlen volt és Pálffy már akkor megvesztegette." II. Rákóczi Ferenc fejedelem Ëmlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Ford. Vas István. A tanulmányt és a jegyzeteket írta Köpeczi Béla. A szöveget gondozta Kovács Ilona. (Archívum Rákóczianum [a továbbiakban: AR] III. osztály I.) Bp. 1978. (A továbbiakban: Mémoires) 125., 370.
