Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763

770 R. VÁRKONYI ÁGNES ban összegyűjtött folklór anyagot, a magyart is átszövik az egymást váltó gene­rációk szóban örökített történetei, és az új motívumok régi keretekbe épülnek. A Kárpát-medencében gyűjtött hagyományokra ugyancsak jellemző, hogy a kö­zösség a számára racionálisan érthetetlen és értelmezhetetlen eseményekre ir­racionális magyarázatot talál. A hőst megcsalják, becsapják, ármány és árulás áldozata lesz, s ezek a gondolatformák az országot elhagyó Rákóczit minősítik. Majd a 20. században is virágzó hagyomány vagy „közvélekedés" már az előző évszázad romantikus irodalmából és az iskolai tananyag elemeiből is építke­zett.27 Jellegzetes motívumai az, hogy a fejedelmet elárulják, ősi módszerekkel küzd az ármány ellen, alagutakon át menekül, titokban búcsúzik hűséges hívei­től, népe visszavárja, a bujdosásban is ezer veszély fenyegeti. Ezek a motívumok azonban az ismert hagyományanyagban kevéssé rende­ződnek a szatmári béke köré. Károlyit többnyire a harcokat megörökítő katona­énekekben, históriákban említik. A fegyverletételt emlegetve kevésszer tűnik fel. Károlyi neve Ocskay árulásával együtt nyilván átvétel a romantikus történetírás­ból. Viszont közvetlen származása bizonytalan a hagyomány olyan motívumainak, hogy Károlyi „az ország kétharmadáért" adta volna el „Rákóczi ügyét". Az pedig, hogy terve végrehajtása érdekében megölte testvérét, ősi gondolatelem, nincs köz­vetlen helyhez, időponthoz köthető történeti vonatkozása.2 8 A kiesett évszázad „Az irányelveket a tudós Grotius fejtette ki [...] azoknak, akik irtóznak az igazságtalanságoktól, és gondot fordítanak arra, hogy tetteiket iratokkal, nyi­latkozatokkal és kiáltványokkal igazolják" - indította fejtegetését a béketár­gyalások bejelentésének időpontjára, majd Rákóczi és Pálffy tárgyalásának ide­jére külföldön újra kiadott munka. Ez a De jure Belli ac Pacis (Háború és Béke joga) írójának alapelvét Szent István Intelmeinek a hatalom önkorlátozásával foglalkozó IV passzusával együtt, a Magyar Királyság és a Habsburg uralkodók békekötései történetét bemutatva, tájékoztatta a külföldet a megindult béke­tárgyalások történeti előzményeiről.29 Egyben azt is jelezte, hogy nagyjából mi­lyen elméleti igényekkel foglalkozhattak Rákóczi államában a békekötéssel. A 18. század azonban kiesett a szatmári béke tudományos feldolgozását igénylő magyar történetírás történetéből. A békét először külföldi munkák emelték be Európa tágasabb vagy szűkebb térségének történetébe. A szatmári béke úgy jött létre — állapította meg egy 1717-ben Londonban megjelent angol mű —, hogy „Károlyi gróf (Count Caroli) és mások aljasul el­árulták a fejedelmet".30 A szabadságharc történetét kétszázötven lapon át is­"7 Jellegzetes példája Molnár Sándor: Kuruc néphagyomány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. In: írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp. 2002.197-220. 28 Uo. 217-218.; Magyar Zoltán: Rákóczi a néphagyományban. Rákóczi és a kuruc kor monda­világa. Bp. 2000. 253-256. 29 Á Lettre d'un Ministre de Pologne à un Seigneur de 1' Empire sur les affaires de la Hongrie. Mittau (Paris) 1710-1711. Benda Kálmán fordításában: Egy lengyel királyi tanácsos levele egy biro­dalmi nemesúrhoz a magyarországi ügyekről. In: A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Szerkesztette, válogatta, a magyarázatokat és a jegyzeteket írta Köpeczi Béla. Bp. 1970. 296-369. 30 An Historical and Geographical Account of the An tient Kingdom of Hungary... London 1717. Az idézett részt fordította Ruttkay Kálmán. In: A Rákóczi-szabadságharc i. m. 319-321., vö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom