Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
A SZATMÁRI BÉKE A TÖRTÉNETÍRÁSBAN 769 hogy az 1715. évi 49. cikkely Rákóczit, Bercsényit és bujdosótársait, mint a „haza árulóit" foglalta törvénybe. A végzést majd csak 1906-ban törölték.23 Nem tudjuk, hányan éltek az amnesztiával, és hány ezer fegyverviselő hagyta el az országot. A Konföderáció megszűnt, fejedelme, generálisai bujdosók, emigránsok lettek. A szabadságharcot végigküzdők véleményeinek összegyűjtése, elemzése a jövő kutatóira vár. Károlyi Sándor és Ráday Pál leírásai már kényszer hatására készültek. Gróf Bercsényi Miklós, a szenátus elnöke a megegyezés minden változatát elutasította. Forgách Simon lengyelországi emigrációjában írt Emlékirataiban a békekötést elítélte és Károlyit önzéssel vádolta. A székely főnemes, Vargyasi Daniel István 1762-ban latinul papírra vetett Descriptio vitae című művében Rákóczi háborúját veszedelmes belháborúnak minősítette, Gróf Károlyi Sándort pedig „a nemes magyar nemzet oszlopa" címmel tisztelte meg. Bercsényit okolta, hogy a fejedelem nem fogadta el a békét, és „Magyarországot és annak igen virágzó ifjúságát, mint valamely zsoldos [...] és rossz pásztor elhagyá". Művét 1764-ben Szebenben kinyomtatták, de elkobozták, és csak 1896-ban Vargyasi Daniel Gábor kiadásában ismerhette meg az ország.24 Hosszú életű sikert Cserei Mihály Erdély históriája aratott. Cserei 1711-et pacificatiónak és „átkozott amnesztiádnak nevezte. Szerinte valamennyien a béke vesztesei lettek. Erdély és ők, a királyhűségük miatt nyolc éven át szenvedők még jobban, mint Rákóczi hívei. Féligazságok, szóbeszédek egyvelegéből összeállítva, olvasmányos, könnyed stílusban beszél a békekötésről, mint átélő koronatanú. Szerinte Rákóczi is beleegyezett volna a „compositióba", vagyis a béketárgyalásokba, de azután Lengyelországból megírta „ő tudja miért, [...] semmiképpen compositiora ne menjenek a némettel". Károlyi úgy hozta létre a pacificátiót, hogy kevés gondja lévén a publikumra, csak a maga privátumát biztosította. Elsorolta Károlyi mesés vagyonát, s hogy az olvasónak ne legyenek kétségei, még lazán odavetette: „használt neki, hogy rebellis volt."25 Műve a 18. század folyamán mintegy négyszáz kéziratos másolatban forgott. Történeti énekek, kalendárium versek, históriák, a szájhagyomány és vizsgálati jegyzőkönyvek tömege tanúsítja, hogy a társadalom kiváltságok nélkül élő rétegeiben őrizték és értelmezték a szabadságharc történetét.2 6 Miként Thomas Percy püspök (1729-1811) angol és skót énekeit és balladáit, s Európa minden országá-23 A tankönyvként is használt Hármas kis-tükör 1849. és 1850. évi kiadása szerint „a szatmári békekötést az 1715. 49. törvénycikkely erősítette meg". Losonczi István: Hármas kis-tükör, mely Magyarország I. Legújabb Földleírását, II. Régibb és legújabb polgári állapotát, III. A Magyar nemzetnek régibb és legújabb történetét híven ábrázolja. Pest 1849-1850. III. 97. A törvénycikk eltörlése: Magyar törvénytár 1906. évi 20. tc. Magyar törvénytár. Bp. 1907. 172-173. 24 Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. A kötet anyagát felkutatta, válogatta, szerkesztette, a tanulmányokat írta Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes. A jegyzeteket írta Bánkúti Imre. I—II. (Magyar Századok) Bp. 1973. I. 513-514. 25 Cserei Mihály: Erdély históriája (1661-1711). Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és jegyzeteket írta Bánkúti Imre. Bp. 1983. 454-459. 26 Dalnoki Veress Gerzson 1722-ben készült Kuruc krónika című verses krónikájában 255 strófából 23 a szatmári békét mondja el, Pulay János munkája alapján. A kuruc küzdelmek költészete. Válogatta, sajtó alá rendezte Varga Imre. Bp. 1977. 679-681 „Károlyi zwar mit dir / Hat es viel ander Sachen So schliß ich doch hierbei / Das du doch blamiert/ Dein treues, alt Geblüt." „Károlyi a te dolgod egészen másként áll, de jobb, ha hallgatunk... szégyent hoztál régi nemzetségedre." Ismeretlen német vers: Uo. 683., 686.
