Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Szőlőtermelés és borkereskedelem (Ism.: Csorna Zsigmond és Muskovics Andrea Anna) III/749

749 TÖRTÉNETI IRODALOM zárja. Ebben először Szekfű Gyula és egyik legtehetségesebb tanítványa, Kosáry Domokos kapcsolatát vizsgálja. Itt hívjuk fel az olvasó figyelmét e reprezentatív kötet külön értékére, a rendhagyó módon a könyvhöz kapcsolódó DVD-mellékletre, melyben interjúkat láthatunk az elmúlt évtizedek, ma már sajnos nem élő történészeinek, közöttük Kosáry Domokosnak filmszalagra vett megemlékezéséről Szekfű Gyuláról. Ujváry Gábor tanulmányában kiemeli: Kosáry Domokos a szekfűi hagyatékkal jól sáfárkodott, annak minden lényeges elemét igyekezett saját tanítványainak, az újabb történész-generációknak továbbadni. Vonatkozik mindez a történeti látásmódra, arra, ahogyan Szekfű az ifjú Kosáryt nemzetközi kutatóutakra segítette, s ahogyan ezt feladatának tartotta Kosáry Domokos is saját tanítványaival kapcsolatban, valamint arra a törekvésre, hogy a magyar történetírás eredményeit külföldön folyamatosan meg kell ismertetni. Ez utóbbihoz kapcsolódik egy konkrét példa elemzése, a Magyar történet átdolgozott és rövidített, idegen: angol, német és francia nyelvű kiadásának több mint két évtizedes históriája. Ebben a törekvésben egy újabb tudóskapcsolat képe is kibontakozik, Szekfű Gyula és a berlini tudományegyetem Magyar Intézetének vezetője, Gragger Róbert között. E kapcsolat rendkívüli értékét az adja, hogy Szekfű Graggerban egy olyan munkatársra talált, akinek életcélja a haladó magyar szellemi elit gondolatainak tárgyilagos, lehetőleg objektív hangú külföldi propagálása volt. Gragger 1926-ban bekövetkezett halála után több olyan folyóirat is megjelent a hómanni kultúrpolitika jóvoltából, amely a magyarsággal kapcsolatos hazai és külföldi kutatási eredményeket publikálta, megjelentek a külföldi magyar intézetekhez köthető sorozatok, s megindultak bizonyos történeti művek (pl. Domanovszky Sándor szintézisének német nyelvű változata, Eckhardt Ferenc 1946-ig kilenc kiadást megért, több nyelven kiadott 250 oldalas összefoglalója, vagy Asztalos Miklós és Pethő Sándor népszerűsítő kiadványa olaszul, éppen Szekfű előszavával), de a „Hómann-Szekfű" külföldi kiadásának nagyszabású tevei nem, illetve csak részben valósultak meg, elsősorban belső, technikai és adminisztrációs problémák miatt (a fordítás késlekedése a fordítók nem megfelelő megválasztása, a kiadási tervek állandó módosulásai stb. miatt) annak ellenére, hogy politikai szempontból egy mértéktartó magyar történeti szintézis megjelentetése az európai politikai és laikus közvélemény előtt égető szükségszerűség volt a bethleni külpolitika elősegítésére, alátámasztására. Ugyanakkor ennek a folyamatnak a leírása, melyet Ujváry Gábor tanulmánya aprólékosan feltár, egyben a szerző kiváló módszere is annak prezentálására, hogy megértsük: Szekfű Gyula személye és munkássága — akit ő is elsősorban történetírónak tart — egészen az 1910-es évek közepétől mindvégig viszonyítási pont volt a magyar történettudományban és a tágabb szellemi életben. Kincses Katalin Mária SZŐLŐTERMELÉS ÉS BORKERESKEDELEM Szerkesztette: Orosz István és Papp Klára. Speculum Históriáé Debreceniense 2. (A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai) Sorozatszerkesztő: Papp Klára A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete kiadása, Debrecen, 2009. 384 o. A magyar történettudomány még adós a Kárpát-medencei szőlő-borkultúra történetének, kapcsolatainak, hatásának áttekintő és regionális alapos vizsgálataival. Ezért is nagyon hasznos és fontos a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének és a szerkesztőknek ez a vállalkozása. A szőlőtermesztés, a borkereskedelem, de mondhatjuk a szőlő-borkultúra forrásokra épülő, arra alapuló kutatása sok érdekes és általánosítható megállapításhoz vezet az ország és népessége történetében. Mind a középkori szőlőtermesztés kiteljesedése, a kelet-nyugat, észak-dél közötti kapcsolatok és hatások, mind a későbbi évszázadok éppen a szőlő-bortermelés kiteljesedése révén izgalmas. Hiszen a kis jégkorszak — a szőlőt, ezt a melegkedvelő növényt — kedvezőtlen hőmérséklete révén visszaszorította a Kárpátokig, az Alpokig. A növény areahatára dél felé visszahúzódott, ami azt jelentette, hogy Magyarország a szőlőtermesztés északi határvonala közelébe került. Ezzel a korábbi termesztési terület csökkent északon, és a korábbi önellátás helyett borfogyasztóvá redukálta Európa korábban szőlőtermesztő északi területeit. Mindez felértékelte a magyarországi kiváló adottságú és minőséget produkáló szőlő-bortermelést Európa előtt. A fellendülő távol-