Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Theodor Herzl újságírói pályájának főbb állomásai a Neue Freie Presse előtt III/665
668 ÚJVÁRI HEDVIG lomtörténeti kategóriában.1 4 Annál aktívabb volt a maga egyesületében, noha három hónap után be kellett szüntetni a működését. A kör legnagyobb hátrányának az bizonyult, hogy a hivatalos iskolai csoporttal ellentétben ez a kezdeményezés nem állt tanári felügyelet alatt. A tagság azonban munkával járt: ülésenként legalább egy darabot kellett mindenkinek felolvasnia, így elképzelhető, hogy a tanárok figyelmeztették a szülőket az órarenden kívüli aktivitásra az egyre romló iskolai eredmények miatt.1 6 Bár a kör csak rövid ideig állt fent, fontos hitvallás volt ez Herzl részéről az irodalom irányába. Ezen túlmenően irodalmi sikerei jó hatással voltak rá, különösen a főreáltanodában nyújtott gyenge teljesítménye miatt. Bár fiatalkorának hőse Ferdinand de Lesseps, a Szuezi-csatorna tervezője volt, Herzlnek a technika iránti érdeklődését már egy másik téma váltotta fel: az írói szenvedély. Az írói pályafutáshoz azonban megfelelő iskola, azaz gimnáziumi képzés kellett.16 Herzl az 1875/76-os tanév második felétől három osztályt (VI-VIII.) az 1822 óta működő Pesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgymnasiumban járt, amely akkoriban a legjobb gimnázium hírében állt. A katolikus gimnáziumok szigorú rendelkezései miatt főleg ide jöttek a zsidó diákok, ezért az evangélikus tanintézet kifejezetten zsidó iskolának számított.17 Herzl most a nem zsidó környezetben szerzett tapasztalatok után egy olyan miliőbe került, amely nagyban hasonlított a szülői ház normáihoz, és prototípusa volt egy rendkívül asszimilált, de mégis zsidó közegnek.1 8 Herzl kezdetben még kielégítő osztályzatai 1877 nyarára lényegesen leromlottak; vélhetően ismét sokat írt, de most már a szélesebb nyilvánosságnak. Életrajzi adatok szerint publikált a két legjelentősebb pesti német nyelvű lapban, a Pester Lloydhan és a Pester Journalban, valamint a bécsi Lebennek is küldött tudósításokat a pesti országgyűlésről.19 Mivel a család 1878 elején, Pauline halálát követően végleg Bécsbe költözött, Herzl magántanulóként tette le az érettségi vizsgát. A kérdés ezek után már csak hipotetikus: hogyan alakult volna Herzl írói pályája, ha a család nem hagyja el Pestet? Minden bizonnyal döntenie kellett volna, hogy Theodor Herzlként német íróvá vagy Herzl Tivadarként magyar íróvá váljon. Ha Pesten marad, elképzelhető, hogy unokaöccséhez, Heltai Jenőhöz hasonlóan ő is egy magyar nyelven író termékeny színpadi szerző pályáját futja be.20 Heltai maga így emlékezett vissza a magyar és a német nyelvet egyaránt kifogástalanul bíró Herzlre : „(...) ha történetesen a magyar irodalom sodorja magával, éppen olyan kiváló író lett volna belőle. Sőt: úgy gondolom, hogy 14 A Pest-városi Nyilvános Főreáltanoda Tizenhetedik Tudósítványa az 1870/1-iki Tanév Végén. Szerk. Ney Ferenc. Jelzete: Ért 288/1863-1876. 45. 15 Handler, A.: Dori i. m. 64. 16 Steven Beller: Herzl. Wien 1996. 18-19. 17 A Pesti Ág. Hitv. Evang. Főgymnasium Értesítője (Ért. 380/1865-77) szerint az 1875/76-os tanévben 355 tanulója volt az iskolának; ebből 231 volt zsidó és csak 92 evangélikus. 18 Beller, S.: Herzl i. m. 19. 19 A pesti lapok vonatkozó évfolyamainak vizsgálata alapján ezt megerősíteni nem tudom, mivel saját névvel vagy akár csak T. H. szignóval ellátott írást nem találtam. Viszont Herzl unokaöccse, Heltai Jenő visszaemlékezéseiben is található utalás arra, hogy Herzl írt a Pester Lloydba. Vö. Zsoldos Andor: Theodor Herzl. Emlékezések. New York 1981. 14. 20 Handler, A..- Dori i. m. 83.
