Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Theodor Herzl újságírói pályájának főbb állomásai a Neue Freie Presse előtt III/665
THEODOR HERZL ÚJSÁGÍRÓI PÁLYÁJÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI 667 léptek" között szerepel. Minden bizonnyal magántanuló lett, és az év végi vizsgákra vélhetően egyénileg készült fel. A legjobb eredményt ismét hittanból érte el, bár életrajzírója szerint Herzlnek nem volt különösebb erőssége a vallási stúdium; jeles volt magyarból, németből, földrajzból és történelemből, míg a leggyengébbnek szabadkézi rajzból bizonyult.1 0 Egy év kihagyás után hiányzott belőle a tanuláshoz szükséges lelkesedés, majd az év második felében kimondottan sokat hiányzott. Bár magyarból és hittanból rontott, eredményei alapján maradt az elsőrendűek között.1 1 Mivel rendkívüli családi esemény vagy betegség nem fordult elő, valószínű, hogy a sok hiányzás az általa életre hívott és vezetett önképzőkör számlájára írható. Herzl ebben a tanévben nővérével, unokatestvérével és néhány iskolai barátjával alapított egy igényes és tevékeny irodalmi egyesületet Wir (Mi) névvel. Herzl volt az elnöke, és ő dolgozta ki a társaság alapszabályát is a találkozók hivatalos nyelvén, azaz németül. A tagok azonban igyekeztek megőrizni kétnyelvűségüket, csupán az iskolában is érezhető túlzott magyarosítást akarták egyensúlyozni. Magyar és német nyelvű műveket — értekezéseket, költeményeket — egyaránt bemutattak. A kör erősen a német nyelvű irodalom hatása alatt állt, elsősorban Nikolaus Lenau (1802-1850) és Friedrich Hölderlin (1770-1843) hatása érvényesült. Herzlnek a német kultúrához való kötődése megmutatkozott Bismarck-rajongásában, a német nemzet és a protestantizmus dicsőítésében is. Ennek lecsapódása több német nemzeti (deutschnational) dal megírásában figyelhető meg, amit Stefan Zweig sok jómódú zsidó identitáskrízisének nevez.12 Herzl több magyar nyelvű művét is felolvasta: Toldi Miklós című esszéjében Arany eposzának az összefoglalását nyújtja, Vörösmartyról értekezést írt A magyar költő címmel, Arany Jánostól pedig németre fordította A bajuszt. Több írása, pl. az Oxigén című dolgozata, vagy A bölcsek köve kultúrtörténeti szempontból is értékelhető. írt történelmi személyekről is, pl. Girolamo Savonaroláról vagy Napóleonról. Magyar nyelvű műveiben nem foglalkozott német témákkal, míg a német nyelvűek alapjául gyakran szolgált magyar esemény. A zsidó tematika azonban teljes mértékben hiányzott. Handler szerint a magyarul írt művei jobban megmutatják írójuk személyiségét, intellektusát; ezek a valóságon, tapasztalaton és benyomásokon alapulnak, míg a német írásokat inkább a képzelet uralja. „Magyar nyelvű műveit egy magyar fiú írta, akinek a neveltetését és szociális kapcsolatait átszövi a túlsúlyban lévő magyar környezete, míg a német nyelvű művei egy magyar fiútól valók, aki messziről csodálta a német kultúrát."13 Mint az az iskolai értesítőből kiderül, Herzl a tanintézetben hivatalosan működő Eötvös József önképzőkörnek nem volt tagja, munkájában nem vett részt, és a kör által kiírt pályázatokon sem nyert, se a szépirodalmi, se az iroda-10 Uo. 53-54. Handler Herzl kimaradásának egyik lehetséges okaként felveti, hogy mivel ebben a tanévben volt a bar micvója, elképzelhető, hogy komolyan készült az eseményre. 11 Az értesítő címe ebben az évben megváltozott: A Budapest Fővárosi IV Kerületi (Belvárosi) Községi Nyilvános Főreáltanoda Huszadik Tudósítványa. 12 Amos Elon: Herzl. New York 1975. 12. 13 Handler, A.: Dori i. m. 71.
