Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Theodor Herzl újságírói pályájának főbb állomásai a Neue Freie Presse előtt III/665
666 ÚJVÁRI HEDVIG elfoglalták üzleti ügyei, ezért az anya egyedül tartotta kézben a családi dolgait.4 A német kultúra elkötelezett híve volt, és ezt a kötődését igyekezett gyermekeiknek, Tivadarnak és két évvel idősebb nővérének is tudatosan átadni. Herzl gyermekkorának monográfusa azonban rámutat arra, hogy az anya német iránti vonzalma nem annyira a tudatos választással, mint inkább a lehetőségekkel magyarázható: az anya Pest-képét ugyanis sokkal inkább egy német város, mint annak főváros-jellege alakította. Nem szenvedett magyarellenességben, különben nem engedte volna, hogy gyermekei folyékonyan megtanuljanak magyarul, magyarul beszélő gyerekekkel barátkozzanak, és Tivadar magyar nyelvű hazafias verseket írjon.5 A család a magyarországi zsidóság asszimilált rétegéhez tartozott, és az átlagos pesti neológ zsidóság vallásossága jellemezte. Herzl Tivadar a Pesti Izraelita Főelemi Iskola diákjaként magyar nyelven kezdte meg tanulmányait 1866-ban. Az 1860-as években ez az intézmény nem számított a német nevelési elvek fellegvárának, így nem is olyan gyerekeket vártak, akiknek a szülei a magyar kultúrához kevésbé, de a zsidó hagyományokhoz annál jobban vonzódtak. Inkább egy olyan tanintézet volt, amely szem előtt tartotta a magyarosítási politikát.6 Ha a Herzl szülők meg akarták volna óvni gyermeküket a magyar hatásoktól, akkor azon zsidó szülők példáját követték volna, akik gyermekeiket a katolikus, evangélikus vagy skót misszió iskoláiba adták.7 Bár az oktatás nyelve a magyar volt, valamint a tankönyvek is magyarul íródtak (esetleg németből fordították őket), a bizonyítványt két nyelven adták ki. Herzl az elemi után az 1855-ben alapított, hatosztályos Pesti Városi Nyilvános Főreáltanodáhan kezdte meg középiskolai tanulmányait 1870-ben. Egy gimnázium humán jellegével, intenzív nyelvi, irodalmi képzésével ellentétben ez az iskola a technikai, műszaki tanulmányokra készített elő, és nagy hangsúlyt fektetett a természettudományi képzésre.8 1861-től az oktatás nyelve itt is a magyar volt, de nem minden tanár beszélte hibátlanul a nyelvet; többen '48-as veteránok voltak, akik olykor nagy lelkesedéssel beszéltek diákjaik előtt Kossuthról.9 A harmadik tanév végén kiadott értesítő szerint Herzl neve a „Kieurópai zsidók között őket tartották a legszegényebbeknek, a legvallásosabbaknak és a legkevésbé művelteknek. Vö. Ránki Vera: Magyarok - Zsidók - Nacionalizmus. A befogadás és a kirekesztés politikája. Bp. 1999. 73. 4 Vélhetően az anyjáról mintázott domináns női egyéniség jelenik meg a Das neue Ghetto és az Altneuland című műveiben Sámuelné, illetve Dávid anyja alakjában. 5 Handler, A: Dori i. m. 35-36. 6 A magyar-barátság mögött Handler szerint az Izrealita Magyar Egylet állt. Egy birodalmi intézkedés értelmében tetemes összeget kaptak vissza, amelyet korábban a zsidókra bírságként róttak ki a 48-as forradalom lelkes és aktív támogatása miatt. Az egyetlen kikötés az volt, hogy felekezeti fennhatóság alatt álló iskolarendszert építsenek ki. A zsidó iskolák azonban felülmúlták az intézkedés szellemiségét, magyarosítási törekvéseikben túltettek a keresztény magyar iskolákon is, a tanárok a hazafiság fanatikus propagátoraivá váltak, és hajthatatlanul küzdöttek a német hatás ellen. Uo. 44. 7 Uo. 43-44. 8 Pukánszky Béla - Németh András: Neveléstörténet. Bp. 61998. 411—414. 1870 körül a műszaki területeken is megnövekedett a zsidók aránya, bár a zsidó értelmiségiek változatlanul a tanári és az újságírói pályán voltak jelen. Vö.: Handler, A.: Dori i. m. 49. 9 Uo. 51.
