Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
642 CZINEGE SZILVIA Az elnöki iratok közé kerültek iktatásra cenzúrát érintő ügyek is, például Czech János a Központi Könyvvizsgáló Hivatal tanácsosának, Mailáth György országbíró és Joseph Sedlnitzky rendőrminiszter jelentései hírlapi cikkekről, Táncsics Mihály műveiről valamint Czakó Zsigmond Leona című drámájáról, illetve a könyvkiadókról, könyvesboltokról, azok árukészletéről. Az irodalmi alkotások közül 1847. első felében nagy figyelmet kapott Czakó Zsigmond Leona című drámája,14 4 annak ellenére, hogy magának a műnek és a belőle készült színpadi darabnak nem volt akkora jelentősége, mint amekkorát eleinte a kancellár és az udvar tulajdonított neki. A szóban forgó dráma egy mitikus jellegű és ironikus darab volt, a mű összefoglalta az író világról és az ember életlehetőségeiről alkotott nézeteit. A szerző a drámát még 1846 májusában megírta Judit címmel, de a cenzúra nem engedélyezte sem az előadást, sem a kinyomtatást, mivel a művet vallás és államellenesnek ítélte meg. Az udvar 1847. február 6-án kért jelentést Apponyitól Czakó Zsigmond drámáját illetően, hogyan mehetett át a cenzúrán, mivel a mű szembehelyezkedik az elfogadott értékrenddel, ezért a kancellár tegye meg a szükséges intézkedést és tegyen jelentést. Az 1847. február és június között lefolytatott vizsgálat következtében Czakó több módosítást hajtott végre a szövegen, hogy azt végül bemutathassák, majd kinyomtassák. Apponyi a kéziratban foglaltak tudomásul vétele után értesítette Mailáth Györgyöt, s felvilágosítást kért tőle a drámát és az előadást illetően. Mailáth március közepén küldte is a beszámolót a dráma bemutatójáról, amely, mint írta, nem bizonyult sikeresnek. Apponyi június elején tette meg felterjesztését az üggyel kapcsolatban az uralkodónak, amelyben kifejtette, hogy a darab sikertelensége miatt nem kellene tárgyalást kezdeményezni az ügyben, mert már egyébként is kezd feledésbe merülni. Az uralkodó leiratában a cenzort tette felelőssé, mivel átengedte a művet, s az országbíró lett megbízva, járjon el az ügyben.145 Czakót a Honderű is élesen kritizálta a Leona című darab miatt, tehetségtelennek és lázítónak titulálták, akinek „darabjaiban minden természetlen, torzított",14 6 A szerzők közül Táncsics Mihályt már elég korán, első műveinek megjelenésekor szigorúan figyelte a cenzúra. A negyvenes évek elején a Sajtószabadságról nézetei egy rabnak című munkájával, a negyvenes évek második felében pedig Népkönyv című tankönyvével került fel a tiltólistára.14 7 A Népkönyv első példánya 1846 októberében jelent meg, s az első jelentés november elején készült a műről, amely „tartalma így irányánál fogva is a legveszedelmesebb munkák közé sorolható".148 Eötvös József a királyi ügyek igazgatója 1846. november 14-én elküldte Táncsics Népkönyv című munkájának elemzését Apponyinak. Eötvös véleménye szerint a mű lázító hangvételű, s ol-144 Czakó Zsigmond (1820-1847) színész és drámaíró. Az íróról és munkásságáról bővebben: Czakó Zsigmond összes művei. S. a. r. és bev.: Ferenczy József. Budapest, 1883-1884.; Dörgő Tibor: Czakó Zsigmond és világértelmező drámái. Budapest, Napkút Kiadó, 2004. 145 MOL A 45 1847:102, 1847:220, 1847:282, 1847:453. Dörgő T.: Czakó i. m. 141-164. Viszota Gyula: Czakó „Leona" című drámája és a cenzúra. In: Vasárnapi újság. 1913. 60. évf. 40. sz. 146 Mezősi Károly: Közelebb Petőfihez. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972. 321. 147 a Táncsics Mihály elleni cenzúrahadjáratról bővebben: Kovács M.: Fejezetek i. m. 273-287. 148 Kovács M.: Fejezetek i. m. 283.
