Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
604 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF alapját is megvetette. Látható azonban, hogy Csengery manőverezése nélkül a municipalisták nem álltak volna rá a kompromisszumra, így az új szerkesztő tevékenysége nélkül Eötvös terve nem valósulhatott volna meg. A centralisták és a municipalisták egyezkedéséről a titkosrendőri jelentések is említést tesznek. Az 1846. január 10-ei jelentés szerint Kossuth és Teleki László cikkeket akarnak írni a Pesti Hírlapba,16 5 ugyanakkor a január 28-ai jelentés írója úgy gondolja, hogy bármennyire is szeretné Kossuth és Klauzál az ellenzék érdekeinek megnyerni a Pesti Hírlapot, Deák Pestre érkezése előtt nem fognak tudni megegyezni a centralistákkal.16 6 A február 26-ai jelentés már a megegyezés létrejöttéről tudósít: ,,[S]zeretnék a Pesti Hírlapot az Ellenzéki Párt orgánumává tenni, melynek szerkesztésére Kossuth, Szentkirályi, Gróf Batthyány Lajos befolyást kívánnak gyakorolni, és a lap szerkesztőjét, Csengeryt támogatni szándékoznak, aki egyébként a centralizációs rendszerrel egészen felhagyott. Klauzál Gábor és Bezerédy István is határozottan állást foglaltak a Pesti Hirlap felemelése mellett".16 7 A titkosrendőri jelentésekből kitűnik, hogy az ellenzéki vezetők 1846 januárjában és februárjában folyamatosan tárgyaltak a lap megszerzéséről Csengeryvel. A február 26-ai jelentés pedig megerősíti Teleki László azon állítását, hogy a februári ellenzéki konferenciát követően a municipalista vezetők felsorakoztak a Pesti Hirlap támogatására. Ez feltehetően annak volt köszönhető, hogy Eötvösék az 1845. novemberi ellenzéki konferencián hozott határozatok betartásával bizonyították jó szándékukat a municipalisták felé.16 8 A centralisták engedményei azonban nemhogy a Batthyányék által várt eredményeket nem hozták meg, hanem súlyosbították a helyzetet, hiszen a legjobb publicistáitól megfosztott lap jelentős hátrányba került a konzervatív lapokkal szemben. Ezt később Telekiék is kénytelenek voltak elismerni, és miután már úgy látták, hogy a lapot nem a centralisták miatt nem tudják visszaszerezni, előbb Csengery Kossuth mellé állításával próbálkoztak, majd a következő ellenzéki konferencián újratárgyalták a Pesti Hirlap ügyét. Erre már csak azért is szükség volt, mivel az Iparegyesület lapjának a Hetilapnak — melynél Kossuth végül publikációs lehetőséghez jutott — politi-165 Kossuth Lajos összes munkái. XI. i. m. 249. 166 Uo. 250. - A Pestre utazást Deák már korábban megígérte, és 1846. január végén meg is érkezett a fővárosba. - Deák Ágnes - Molnár András: Deák Ferenc. (Tudomány-Egyetem.) Bp. 2003. 66-67. 167 Kossuth L.: Összes munkái. XI. i. m. 253. - Az idézetet fordította Gábori Kovács József. 168 Eötvös közvetlenül a tárgyalás előtt több cikket is publikált névtelenül a lapban. A szóban forgó cikksorozat Budapesti Hiradó-beli írásokra reagálva a Pesti Hirlap 1845. november 11-ei, 14-ei, 16-ai, és 18-ai számaiban jelent meg, és a négy cikk közül csupán az első alatt áll az Eötvös által használt E. szignó - E. [Eötvös József]: Jőjünk ki a' személyességekből. PH 1845. november 11. 571. sz. 313-314.; ua. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 225-232.; ua. In: Uő: Reform és hazafiság II. i. m. 204-211.; —, míg a sorozat másik három darabja aláírás nélkül látott napvilágot. — [Eötvös József] : II-IV További észrevételek a' B-P Hiradó' irányában. PH 1845. november 14. 573. sz. 321.; PH 1845. november 16. 574. sz. 325.; PH 1845. november 18. 575 sz. 329.; ua., 1-3. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 232-246.; ua., I—III. In: Uő: Reform és hazafiság II. i. m. 211-225. - Az, hogy a nevét korábban következetesen vállaló Eötvös ez alkalommal név nélkül jelentette meg a szóban forgó három cikket, arra utal, hogy valóban a fentebb idézett, Szalay Lászlóhoz szóló levélben elmondottakkal összhangban kívánt cselekedni, és mindent megtett azért, hogy a kívánt kompromisszum létrejöhessen.