Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
A CENTRALISTÁK SZEREPE AZ ELLENZÉK EGYSÉGESÍTÉSÉBEN 605 kai lappá alakítását a kormány nem engedélyezte.16 9 Az 1846. februári tárgyaláson a municipalisták újra engedélyezték Eötvösnek és Trefortnak a lapban való publikálást, valamint felkérték tekintélyesebb ismerőseiket, hogy szellemileg támogassák a lapot. Ezekkel a határozatokkal minden bizonnyal azt kívánták elérni, hogy újra érdemi polémiát folytathassanak a konzervatívokkal. Ahhoz azonban, hogy az utóbbi határozatnak bármiféle foganatja legyen, Csengerynek is engedményeket kellett tennie. A szerkesztő ki is jelentette, hogy az ellenzéken belül vita tárgyát képező kérdésekben a centralista és municipalista álláspontot kifejtő cikkeket is hajlandó megjelentetni. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy Telekiék cikkeinek megjelenését még ez sem garantálta, hiszen a Csengery által publikálásra elfogadott cikkeknek még át kellett esniük a cenzúrán, illetve mint az Eötvös egyik 1848-ban Széchenyihez írt leveléből kiderül, időnként Landerer is beleszólt az egyes számok összeállításába.17 0 „Landerer, a lapot tiszta spekulációnak tekintve, nemcsak a szerkesztésre szükséges költségekben, hanem még a helyben is annyira megszorít, hogy sokszor [...], ha valamely tárgyra nézve cikkelyre lenne szükségünk, azt megírhatjuk, de kiadni nem tudjuk, minthogy a lap háziura a hasábokat a jövedelmezőbb jelentésekkel akarja bétölteni."17 1 Landerer intézkedéseit tehát nem politikai, hanem pénzügyi okok motiválták. A centralisták azonban megint egy olyan engedménnyel válaszoltak a municipalistákéra — tudniillik Eötvös és Trefort publikációs tilalmának feloldására —, amelynek gyakorlati értéke igencsak kérdéses volt. Ezzel szemben a municipalisták egyértelműen felsorakoztak a Csengery szerkesztette Pesti Hirlap védelmére, hiszen saját soraikból kezdtek publicistákat verbuválni. A toborzás nem járt túl sok sikerrel, hiszen a municipalistákkal szimpatizálók közül csupán Kemény Zsigmond — akit Teleki is szívesen látott volna a lapnál — szerződött el a Pesti Hírlaphoz. Azonban ő is csak később, 1847 májusától publikált rendszeresen itt, és akkor is a centralista eszmék mellett szállt síkra. Nem lehet tudni, hogy más is jelentkezett-e cikkírónak Csengerynél, azonban a forrásokból úgy tűnik, hogy a municipalisták többsége továbbra is elzárkózott a Pesti Hírlapban való publikálástól. Egyik vezetőjük, Batthyány Lajos például a megegyezés ellenére sem ismerte el ellenzéki orgánumnak a centralista kézben maradt lapot.17 2 Wesselényi Miklós Kossuth Lajoshoz írt leveleiben olyan megállapításokat találunk, melyek magyarázatot adhatnak a municipalisták Pesti Hirlap-beli publikálástól való vonakodására: „A Pesti Hirlap programmjának is nagyon örülnék [örülék? G. K. J. ]; de tartok tőle, hogy abban halálos Ítéletet mondott maga felett ki. Azok ugyanis, kik ármány által téged a szerkesztőségből kinyomtak [értsd: a kormányt], a liberális szint le nem tett s az ő szinöket fel nem öltött Pesti Hírlapot csak azért tolerálták, mivel átlátták, hogy mind genesise, 169 Teleki László Wesselényi Miklóshoz. OSZK Kézirattár. Levelestár. 1846. február 19. 170 Eötvös József Széchenyi Istvánhoz. 1848. február 2. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 179-182. 171 Uo. 181. 172 Molnár A:Viam meam persequor i. m. 226.
