Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
A CENTRALISTÁK SZEREPE AZ ELLENZÉK EGYSÉGESÍTÉSÉBEN 573 1845 első felében a megyék több mint felébe került adminisztrátor.4 3 A kormány rendeletei és az adminisztrátori rendszer bevezetése, illetve a „főispáni helyettesek" intézkedései sűrű tiltakozást váltottak ki a megyékben, mivel vagy vitathatatlanul törvényt sértettek, vagy az ellenzék érezte törvénysértőnek e rendeleteket és intézkedéseket. A tiltakozások azonban nem tudták meghátrálásra bírni a kormányt. Apponyi politikájának hatására egyre inkább szűkült a liberális ellenzék bázisa. Ebben az 1843-44-es országgyűléshez fűzött remények meghiúsulása, a kormányzat által adott hivatalok és kitüntetések valamint az újkonzervatívok megtévesztő reformjelszavai mellett szerepet játszott az is, hogy sokak szerint a liberális követelések túllépték a még elfogadható határt. Egy 1845. novemberi becslés szerint a liberálisok már csak tíz megyében számíthattak többségre.4 4 A belső harcokban őrlődő liberálisok már csak azért sem tudtak egységesen fellépni a kormány intézkedéseivel szemben, mert már nem volt olyan politikai sajtóorgánumuk, mely meghatározta volna a követendő lépéseket, és mely körül csoportosulhattak volna. Kossuth a Pesti Hírlaptól való távozása után minden követ megmozgatott, hogy új laphoz jusson, a kormány azonban meghiúsította próbálkozásait. A centralisták kezére kerülő lap pedig nem propagálta a sérelmi politikát — mellyel az ellenzék vezetői korábban már többször is sikeresen fogták össze elvbarátaikat —, hanem tovább folytatta a centralista reformelképzelések tárgyalását. Nem csoda hát, hogy a sérelmi politikára is nagy súlyt helyező municipalisták egyre türelmetlenebbül figyelték a centralisták tevékenységét. Csengery szerint Batthyány Lajos egy ízben azt vágta a fejükhöz, hogy ,,[n]em reformerekre [...], izgatóra, vérebre, mely folyvást a kormány fülén csüggjön, van szüksége most a nemzetnek!"4 5 Batthyány illetve a Kossuth párti vezetők ingerültségében szerepet játszott az is, hogy azt hitték, Kossuthot Eötvösék miatt távolították el a Pesti Hirlap éléről.4 6 Maga Kossuth már utolsó cikkei egyikében megkezdte a liberális ellenzék zömének centralisták elleni támadásainak sorát: „Mint ki azon perczen van, hogy elváljon örökre kies hónától, melyet parlagon vett át, s kietlenül és sok nehéz napot végigizzadott, míg csemetékkel beültetgeté; az elválás előtt végignéz ültetvényein [...] melyek most mind idegen kezekre mennek át, jót akarókra, becsületes s tudós kezekre, de melyek mégis idegen kezek, miket elődjök ültetvényihez nem csatol semmi emlékezet".47 Ezt követően elmaradtak a korábban segítséget ígérő ellenzéki vezetők cikkei,4 8 valamint az előfizetők száma is mintegy a tizedére csökkent 1844 43 Dénes I. Z.: Közüggyé emelt kiváltságőrzés i. m. 87.; Pajkossy G.: A reformkor i. m. 225. 44 Uo. 226. 45 Csengery Antal: Adalék Kossuth jellemzéséhez. In: Csengery Antal összegyűjtött munkái. II. Történeti tanulmányok és jellemrajzok.Bp. 1884. 408. 46 ,,[M]iután avval vádoltattunk hogy az ugy nevezett ellenzéket mi túrtuk ki a' lapból jobban nem igazolhatjuk magunkat mind ha mindent elkövetünk hogy a' lap ismét az ö kezeikbe adassék visza." - Eötvös József Szalay Lászlóhoz. 1845. november eleje. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 157. 47 [Kossuth Lajos]: Vezérczikk (Partium 's Erdély). PH 1844. június 27. 364. sz. 435.; ua. In: Kossuth Lajos: Iratai. XIII. Kiad. Kossuth Ferencz. Bp. 1911. 346. 48 Fenyő /.: A centralisták i. m. 321.
