Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
564 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF si beszéde már 1847-ben megjelent nyomtatásban, 4 és annak jelentőségét már Csengery Antal is kiemelte Szemeréről írott jellemrajzában.5 A Szemere Bertalan által Szalay Lászlóhoz 1844-45-ben írt leveleket közreadó Ruszoly József szerint azok „egyértelművé teszik, hogy Szemere Bertalan — Kossuth Lajos ellenében — az ellenzék centralista szárnyán állt".6 Ruszoly megállapításának helyességét tanulmányomban más forrásokkal is alá fogom támasztani. Szemere és a centralisták kapcsolatának vizsgálatával a szakirodalom Ruszoly írásának megjelenése ellenére is adós maradt, pedig e kapcsolat fontos szerepet játszott az események alakulásában. Az 1845. novemberi és az 1846. februári ellenzéki konferenciákon hozott határozatokat Ferenczi Zoltán Eötvös-monográfiája óta meglehetős pontossággal ismerjük.7 Az 1845-ös tárgyaláson a résztvevők többsége amellett foglalt állást, hogy az ellenzék erőit jobban össze kell fogni, és ennek érdekében az akkor a centralisták kezén levő Pesti Hírlapnak újra az ellenzék közös lapjává kell válnia. A konferencia eltiltotta a lapot a centralista eszmék hirdetésétől, Eötvös József és Trefort Ágoston pedig megfogadta, hogy egyelőre nem írnak a lapba. A Pesti Hirlap akkori szerkesztője, Csengery Antal később a lap 1846-os újévi számában közös ellenzéki programot tett közzé,8 és vállalta, hogy a fontosabb kérdésekben konzultál az ellenzék vezetőivel (Batthyány Lajossal, Kossuthtal, Teleki Lászlóval). A municipalisták ugyanakkor az 1846. februári konferencián felmentették adott szavuk alól Eötvöst és Trefortot, akik így újra írhattak a lapba. A szakirodalom egy része szerint az 1845 novemberében létrejött kompromisszumra az ellenzék municipalista szárnya vette rá a centralistákat.9 Mások úgy vélik, Eötvösék belátták, hogy az adott helyzetben, mikor a kormány is a megyerendszert támadja, nem folytathatják tovább addigi tevékenységüket, és teret engedtek a municipalistáknak a lapban.1 0 4 Szemere Bertalan követjelentési beszéde. Miskolc, 1845. január 9-ikén. Kiadja egy gyorsíró. Miklósvár. [Lipcse?]. 1847. 5 Csengery Antal: Szemere Bertalan. In: Csengery Antal összegyűjtött munkái. II. Történeti tanulmányok és jellemrajzok. Bp. 1884. 175-291. - A Hőke Lajos nevével fémjelzett történeti munka szintén hosszan méltatja a beszédet. - Hőke Lajos - [Jakab Elek]: Magyarország újabbkori történelme. 1815-től 1892-ig. I. kötet. (Történeti Nép- és Földrajzi Könyvtár). Nagybecskerek. 1893. 169-181. (A kötet társszerzőjét Jakab Elek személyében Hermann Róbert azonosította. Ó állapította meg azt is, hogy a kötet Szemere beszédével foglalkozó fejezete Jakab Elek munkája. - Hermann Róbert: A Bach-huszár és a huszárkapitány. Jakab Elek ismeretlen (fél)munkája. Korunk 3. (2011: 2) 49-60.) 6 Ruszoly József: Szemere Bertalan levelei Szalay Lászlóhoz. Bev. Vál. In: Dimenziók. Felső-Magyarországi Szemle 2. (1994: 2) 24-33. 7 Ferenczi Zoltán: Eötvös József. 1903. 119-120. 8 Csengery Antal: [Új program]. Pest Hirlap (A továbbiakban: PH) 1846. január 1. 599. sz. 1. 9 Ferenczi Zoltán: Deák élete. I—II. Bp. II. 1904. 26-27.; Mann M.: Trefort Ágoston élete i. m. 40-41.; Fenyő I.: A centralisták i. m. 320-324.; Pajkossy G.: A reformkor i. m. 228. 10 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. I. Pest. 1868. 106.; Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. I-V Bp. V 19362. 384. (A vonatkozó fejezetet Szekfű Gyula jegyzi); Mérei Gy. - Spira Gy.: Magyarország története II i. m. 287.; A magyar sajtó története. I. 1705-1848. Szerk. Kókay György, Bp. 1979. (A továbbiakban: MST) 771. (A vonatkozó fejezetet Kosáry Domokos jegyzi); Mann M.: Trefort Ágoston élete i. m. 41.; Schlett I.: Eötvös József i. m. 97-99.; Velkey Ferenc: Reformküzdelmek és program viták kora (1840-1848). In: Csorba László -Velkey Ferenc: Reform és forradalom. 1790-1849. (Történelmi Kézikönyvár.) Debrecen. 1998. 172.; Csorba László: A tizenkilencedik század története. (Magyar Századok) Szekszárd. 2000. 105-106.; Szabad György: Kossuth irányadása i. m. 87.; Kosáry D.: Kossuth Lajos i. m. 353.
