Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
A CENTRALISTÁK SZEREPE AZ ELLENZÉK EGYSÉGESÍTÉSÉBEN 565 A Batthyány Lajosról legutóbb írott monográfiák a megegyezés létrehozásának érdemét Batthyánynak tulajdonítják.1 1 Tanulmányomban amellett igyekszem érvelni, hogy a kompromisszum az Eötvös József által nem sokkal korábban kidolgozott taktika eredményeképpen jött létre. A nagy szintézisek a konferenciális részletekbe nem ereszkedhetnek,1 2 mások épp, hogy csak megemlítik az egymás után következő ellenzéki értekezletek sorát.1 3 Az 1846. februári tárgyalás határozatait ismertető egyetlen dokumentum, Teleki László Wesselényi Miklóshoz írott egyik levele Ferenczi Eötvös-monográfiája ellenére sem került be a köztudatba.1 4 Ráadásul Ferenczi már ekkor megállapította, hogy a Pesti Hirlap 1845 szeptemberétől „az egyetemes ellenzéki elvekhez kezdett simulni, és Eötvös utolsó czikksorozata után csak a Budapesti Hiradó elleni (275. szám) védelemre szorítkozott főelveire nézve."1 5 Ez a megfigyelés már önmagában is hitelteleníti azt a nézetet, mely szerint a fentebb említett egyezséget a municipalisták kényszerítették a centralistákra. Ferenczi megállapításának csak látszólag mond ellent Kosáry Domokos azon állítása, hogy Eötvös 1845 szeptemberétől polemikus cikkek sorában fejtette ki eszmerendszerét.1 6 Eötvös a szóban forgó cikkekben ugyanis nem a municipalistákkal, hanem a konzervatív Budapesti Híradóval vitázik annak érdekében, hogy mindenki számára világossá tegye az eszméik között lévő különbségeket. 2. A centralisták laphoz jutása Az Eötvös József által Metternich birodalmi kancellárhoz 1843-ban írt memorandumok ismerete nélkül nem érthető Eötvös taktikájának mibenléte. Kossuth, Szalay és Csengery Landererrel kötött szerződéseinek összehasonlító 11 Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg. 1996. 121.; Erdődy Gábor: Batthyány Lajos. In: Erdődy Gábor - Hermann Róbert. Batthyány Szemere. (Fekete Fehér.) Szekszárd. 2002. 7-162.; Molnár A. Viam meam persequor i. m. 225-226. 12 Horváth M.: Huszonöt év i. m.; Hóman B. - Szekfű Gy.: Magyar történet i. m.; Magyarország története. V/2. Szerk. Mérei Gyula - Vörös Károly. Bp. 19832. 943-947. (A vonatkozó fejezetet Vörös Károly jegyzi); Csorba L. - Velkey F.: Reform és forradalom i. m.; Csorba L. A tizenkilencedik század története i. m. 13 Pajkossy Gábor a Gergely András által szerkesztett Magyarország története a 19. században című műben, valamint Mérei Gyula és Spira György az általuk szerkesztett Magyarország történetében csupán az 1845. novemberi értekezletről emlékeznek meg. - Pajkossy G.: A reformkor i. m. 228; Mérei Gy. - Spira Gy.: Magyarország története II i. m. 283. 287. - A Milleniumi magyar történet megemlíti, hogy ,,[a]z ellenzék vezetői [...] 1845-1846-ban sorozatos egyeztető konferenciákon közelítették az álláspontokat", de ezekről nem ejt több szót. - Milleniumi magyar történet: Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Szerk. Tóth István György, Bp. 2002. 351. (A vonatkozó fejezetet Dobszay Tamás jegyzi.) - A Kossuth Lajos összes munkái XI. kötetének bevezető tanulmánya csupán egy 1845. decemberi tanácskozást említ meg tételesen. - Kossuth Lajos összes munkái. XI. i. m. 16. - Legrészletesebben a Magyar sajtó története tárgyalja a kérdést. - MST I. 771-772. 14 Teleki László Wesselényi Miklóshoz. OSZK Kézirattár. Levelestár. 1846. február 19. - A tanácskozásokat részletesebben ismertető kiadványok az 1846. februári értekezlettel kapcsolatban rendszerint egy-egy korábbi szakirodalmi tételre hivatkoznak, többnyire Ferenczi Zoltán Eötvös monográfiájára. 15 Ferenczi Z.: Eötvös József i. m. 119. - A Ferenczi által említett lapszám téves, 275 helyett 575 a helyes. A szóban forgó cikk - [Eötvös József]: IV További észrevételek a' B. R Hiradó' irányában. PH. 1845. november 18. 575. sz. 329. 16 MST I. 770.
