Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
TANULMÁNYOK Gábori Kovács József A CENTRALISTÁK SZEREPE AZ ELLENZÉK EGYSÉGESÍTÉSÉBEN1 1. Szakirodalmi áttekintés Tanulmányomban a centralisták által 1844 júliusától 1846 márciusáig követett politikai stratégia feltárására teszek kísérletet. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a centralisták a szakirodalom állításaival ellentétben már 1845 elejétől megegyezésre törekedtek a reformellenzék megyerendszert védelmező szárnyával, és az 1845. november 18-án tartott ellenzéki értekezleten létrehozott kompromisszum részben e törekvés, részben pedig az Eötvös József által nem sokkal korábban kidolgozott taktika eredményeképpen született meg. Az ellenzéki pártszerveződés kezdeteinek feltárása teljes részletességgel még nem történt meg. Az, hogy az ellenzék párttá alakulását először Szemere Bertalan kezdeményezte 1845. január 9-ei követjelentési beszédében, a kutatók egy része számára nem mond újat.2 Az ezt követő, az 1845. november 18-ai és 1846. februári ellenzéki konferenciákat megelőző események azonban jórészt homályban maradtak. A kutatók egy része pedig Szemere első pártegységesülést sürgető beszédével sem számol, és a borsodi követ egyik későbbi, 1845 szeptemberében elhangzott ilyen jellegű beszédét tekinti az elsőnek ezen megnyilvánulások sorában.3 Mindezt annak ellenére teszik, hogy Szemere követjelenté-1 A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként — az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében — az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 2 L. pl. Hermann Róbert: Szemere Bertalan. (Magyar Szabadelvűek.) Bp. 1998. 20.; Uő: Szemere Bertalan. In: Erdődy Gábor - Hermann Róbert: Batthyány Szemere. (Fekete Fehér.) Szekszárd. 2002. 167-323.; Molnár András: Viam meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Bp. 2007. 224.; Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban. Századok 142. (2008) 535-593. 3 Ferenczi Zoltán: B. Eötvös József. Bp. 1903. 118.; Magyarország története II. Magyarország újkori története 1790-1918. I. Szerk. Mérei Gyula - Spira György. Bp. 1957. 287. (A vonatkozó fejezetet Mérei Gyula jegyzi); Fenyő István-. A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon. Bp. 1997. 322. - Az alábbi munkák egyetlen ilyen értelmű Szemere beszédet sem említenek meg - Kossuth Lajos összes munkái. XI. Kossuth Lajos 1848/49-ben. I. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. (Magyarország tijabbkori Történetének Forrásai.) Bev. Vál. Barta István, Bp. 1951.; Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése. Bp. 1982.; Schlett István: Eötvös József. (Magyar História. Életrajzok.) Bp. 1987.; Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. (Milleniumi Magyar Történelem. Életrajzok.) Bp. 2002.; Szabad György: Kossuth irányadása. Bp. 2002.; Pajkossy Gábor: A reformkor (1830-1848). In: Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Bp. 2003. 191-236.
