Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Hermann Róbert: A Szemere-kormány külpolitikája III/543
A SZEMERE-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA 555 sa a beszéd ellen. Batthyány Kázmér utóbb emlékirataiban bírálta, Duschek haditörvényszéki vallomásában azt állította, hogy elhangzása után érzékeltette Szemerével ellenvéleményét.60 Horváth Mihály szerint Kossuthot és a minisztereket egyaránt meglepte a beszéd; „nem mintha avval, elvileg egyező véleményben nem voltak volna; hanem mivel az előzőleg senkivel sem közlött programban olyan dolgok mondattak, melyekről szintúgy, sőt még sokkal inkább kétségbe vonható vala, mint a függetlenségi nyilatkozatról, vajon alkalmas-e az idő azokat most elmondani".6 1 Szemere már a május 2-i programbeszédben kijelentette: a kormány tisztában van azzal, „hogy nincs a haza megmentésének műve bevégezve, s ha a haza szent területének földéről az utolsó ellenség is ki lenne irtva, hátra volna még megállapítani európáhozi viszonyunkat, miután az ápril 14-ki határozat a dinasztia s az ország közti kérdést európai kérdéssé tette".62 Május 14-én egy jelentésre a következőket írta: „Mindent összevéve, az orosz intervenció iránt a legellenkezőbb hírek jutnak hozzánk. - A politika ez lehet: előkészületeket tenni szorgalmasan, de riadást nem okozni, sőt az elméket akképpen előkészíteni az erdélyi példa (azaz az 1849. február-márciusi orosz beavatkozás - H.R.) emlegetésével, hogy azt oly veszélyesnek a nép higgye. - Annak, ha megtörténnék, csak hadsereg állhat ellent. És az menni fog, ha kell. A nép csak készen legyen csatlakozni".6 3 Május 18-án már azt tudatta a kormánybiztosokkal, hogy az orosz intervenció nem lehetetlen, sőt valószínű. „A hirdetett nagy számok nem állanak ugyan, de hogy segedelmet küld, az csaknem bizonyos. Még az is lehető, hogy Ausztriában, de a magyar határszéleken túl tábort képez az orosz, és feltételek mellett békét akar kicsikarni. - Azt hiszem, mert bízom az örök igazságban, hogy sem Isten nem engedi ezt megtörténni, sem Európa művelt kormányai és népei nem engedik, hogy a zsarnokság erőt vegyen a szabadságon, hogy Kelet-Európa sorsát az orosz intézze, hogy a szláv elem határtalan ura legyen az ős világrésznek. - De a nehéz napokban megtanultuk, hogy a magyar csak magára támaszkodjék. Győz, ha erejét kifejti, győz, ha bízik Isten örök igazságában".6 4 Május 22-én, Buda bevételéről értesülve egy parlamenti beszéd erejéig Szemerén is úrrá lett az optimizmus: „Most már Budának büszke ormaira felléphetünk, mert »él magyar, áll Buda még!« S onnan körültekintve, ha látjuk, hogy egyrészről Bem vitéz hadserege Orsován van, s Puchner gyalázatos hadseregét másodszor is kiűzte az országból; s másrészről látjuk, hogy egész Erdély-60 Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány. III. A Blackwell által összeállított jellemrajzok. Fordította Hangené Wágner Zsuzsanna. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28. k. (1983). Pécs, 1984. 170-171.; Gróf Batthyány Kázmér emlékiratai. In: Szószék és csatatér. Politikusi visszaemlékezések és naplók 1848-49-ből. S. a. r. Hermann Róbert. Bp., 2000. 152.; Duschek Ferenc: Állásom és cselekedeteim rövid áttekintése 1848 márciusától 1849 augusztusáig. In: uo. 242. Batthyány csodálkozását - Nyáry Pál elbeszélése alapján - megörökítette Hunfalvy P: Napló i. m. 262-263. is 61 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 2. kiadás. Bp., é. n. II. k. 491. 62 Szemere B. : Politikai jellemrajzok... i. m. 38. 63 MOL H. 2. Miniszterelnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány és Kormányzóelnökség iratai. 1849:7061. 64 Szemere B. : Politikai jellemrajzok... i. m. 490-491.
