Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK - Bárány Attila - Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia II/417

A FEHÉR RÓZSA MAGYARORSZÁGON 423 és beteges", „nem lesz hosszú életű". Az ifjú Henrik utódlását nem tartják való­színűnek, és egyre inkább szóba kerül, egy a nép körében népszerű prófécia okán is, Edmund de la Pole, akinek vannak hívei, és akit adott esetben a trónra segítenének.37 VII. Henrik tehát egyre jobban tartott a de la Pole-októl, s 1502-ben le is tartóztatta a harmadik fivért, Williamet. Mi több, 1502 márciusában — éppen, mikor követek érkeztek Magyarországból — Edmundot megfosztotta összes birtokától és kiátkoztatta a canterburyi érsekkel.38 Szinte közvetlenül ezután lepleztek le egy Tudor-ellenes összeesküvést, és a király szembetűnő gyorsaság­gal ítélt halálra többeket, kifejezetten a de la Pole-okkel való összejátszás vádjá­val.3 9 Talán propagandisztikus célt — egyfajta erőfitogtatást — szolgáltak a május 6-i kivégzések, hiszen akár a Franciaország felé készülődő magyar köve­tek is láthatták a London Bridge-re kitűzött fejeket. A Henrik által „nagy lázadó"-ként (the king's great rebel) emlegetett40 Edmund törekvéseinek leszerelésére az angol uralkodó hatalmas diplomáciai hadjáratot indított. Szövetséget kötött a liège-i püspökkel,41 majd pedig követei — Charles Somerset (a király unokatestvére), valamint William Warham a kan­cellária egyik vezető tisztviselője, a későbbi canterburyi érsek — 1502 májusá­tól kezdve tárgyalásokat folytattak Miksával.42 A császár maga is szerette volna a birodalmi-angol viszony rendezését: Londonba küldött követei már április­ban a két ország között kereskedelmi egyezmény egész Németalföldre való ki­terjesztését kérték Henriktől.4 3 Miután ebben sikerült megállapodniuk,4 4 alig volt további akadálya a megegyezésnek. Miksa próbált ugyan amnesztiát kicsi­karni korábbi pártfogoltjainak,4 5 végül mégis megegyeztek. A két ország közötti szerződést július 28-ra sikerült tető alá hozni. Ennek minket érintő vonatkozá­sa, hogy egy 10 ezer font értékű törökellenes segélyért cserében az angolok azt kívánták elérni, hogy a császár ne támogassa a Yorkok trónigényét.4 6 Legalább ekkora veszély hordozott magában az, hogy a Katolikus Kirá­lyok is felajánlkoztak, hogy kézre kerítik Suffolkot. A spanyol követ fel is szólí­totta Miksát, hogy adja ki a de la Pole-okat Angliának.4 7 37 Letters and Papers I. 233., 236-237. 38 1502. márc. 5.: Calendar of Patent Rolls preserved in the Public Record Office. Henry VII. Vol. II.: A. D. 1494-1509. London 1916. 259. — 1504-ben pedig az angol parlament felségárulási per­ben elítélte a fivéreket: Rotuli Parliamentorum ut et petitiones et placita in Parliamento tempore 1278-1503 I-VII. Ed. John Strachey et al. London 1767-1832. V 545.; Greyfriars Chronicle. [Chro­nicle of the Grey Friars of London] Ed. John Gough Nichols. London 1852. 27.; The Chronicles of London i. m. 259. 39 The Great Chronicle of London i. m. 318. 40 Hanham, A.: Edmund de la Pole, defector i. m. 243. 41 Johan van Horne-nal, 1. 1502. jan. 12.: Fodera XII. 785. 42 Busch, W.: England i. m. 173. 43 Flandria ugyanis korábban kimaradt az „intercursus" hatálya alól, 1. Foedera XIII. 3.; Chrimes, S. B.: Henry i. m. 233. 44 Az erről szóló tárgyalásokról 1. Letters and Papers I. 327-336. és Foedera XIII. 6. 45 Foedera XIII. 15.; Letters and Papers I. 205. 46 Foedera XIII. 9. 47 Memorials of King Henry VII. [Bemard André] História regis Henrici Septimi, a Bernardo Andrea Tholosate conscripta: necnon alia quaedam ad eundem regem spectantia] Ed. James Gair-

Next

/
Oldalképek
Tartalom