Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Bárány Attila - Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia II/417
424 HAItÁNY ATTILA - GYÖRKÖS ATTILA A fivérek nyilván értesültek a fenti tárgyalásokról, hiszen Edmund már májusban panaszt tett Miksánál, hogy csak üres ígéreteket kapott és méltatlanul bántak vele a Birodalomban.48 Minden jel arra mutat, hogy már ekkor menekülni kívántak a császár által ellenőrzött területekről. Még a Tudor-Habsburg szerződés megkötése előttről van adatunk arról, hogy Edmund a rajnai palotagrófhoz kívánt utazni, s tőle salvus conductust is kért. De Henrik diplomáciája itt is megpróbált utánanyúlni. Követet küldött júniusban Grenoble-ba, XII. Lajos francia királyhoz, hogy az a palotagróffal való jó kapcsolatait kihasználva fogassa el és adja ki a York-házi trónkövetelőt. A későbbieket tekintve nagyon érdekes, hogy Henrik a francia királynak is ugyanúgy 10 ezer livre körüli összeget ajánlott fel Edmund fejéért, mint Miksának.49 Egy spanyol követjelentés úgy fogalmaz, hogy ha Suffolk Franciaországba kerülne, könnyen az angol király kezére juthatna.50 Ez magyarázhatja, hogy a trónkövetelő egyre kevésbé érezte magát biztonságban a Birodalomban, s Ulászló felé tájékozódott. Amint láttuk a de la Pole család igényeinek megfékezése rendkívül fontos volt VII. Henrik számára, s nem habozott anyagi áldozatokat vállalni az ügy számára kedvező megoldása érdekében. Hogyan kapcsolódik ez össze a törökellenes szövetség kérdésével és a magyar király támogatásával? Azt gondoljuk, hogy a kérdés kulcsa II. Ulászló házasságában rejlik. Az 1500-ban megkötött francia-magyar szövetség célja névleg a törökellenes összefogás volt, valójában azonban részét képezte annak a koalíciós rendszernek, amelyet XII. Lajos király nápolyi és milánói hadjáratai előtt hozott létre a Katolikus Királyok és a velük szövetséges Habsburg-ház semlegesítése érdekében. Ebben az elképzelésben Magyarország elsősorban az észak-itáliai ügyekben érdekelt Miksa császár ellenpólusaként szolgált volna.5 1 A szövetséget házassági ajánlat is kísérte. A korábbi házassági tervei zűrzavaraiból (Brandenburgi Borbálával, majd Aragóniai Beatrix-szal kötött formális házasságai) kikeveredő Ulászló választhatott a francia uralkodó két rokona, Germaine és Anne de Foix között.52 A történet körülményei ismertek: némi hezitálás után, szépsége alapján, a magyar király választása az utóbbira esett.5 3 dner. (Rerum Britannicarum medii aevi scriptores. Rolls Series 10.) London 1858. 410.; Calendar of Letters, Despatches and State Papers relating to the Negotiations between England and Spain preserved in the Archives of Simancas and elsewhere. Vol. I. Henry VII: 1485-1509. Ed. Gustav Adolph Bergenroth. London 1862. (a továbbiakban: Calendar Spain) I. 312. 48 Busch, W: England i. m. 175. 49 A tárgyalásokról 1. Champollion-Figeac: Lettres des Rois II. 521-523. — Az angol követ így tolmácsolja VII. Henrik kérését: „mon souverain seigneur [...] veuille estre content, de vous-mesme trouver moien et façon, par telz voz amys et bienveillans que dictes avoyr en Almaignes, pour un petit d'argent faire prendre et luy délivrer Emond de la Polie, son rebelle [...] mon souverain seigneur, ne plaindra pas, quand on luy en fera la délivrance, de donner ung dix ou douze mil escuz d'or..." — uo. 521. 50 Calendar Spain I. 346. 51 Didier Le Fur: Louis XII. Un autre César. Paris 2001. 57. 52 Wenzel Gusztáv. II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete 1501-1506. Századok 11. (1877) 630 skk. 53 Vö. Chroniques de Louis XII 215-216. és Kropf L.: Anna királyné i. m. 697-698.
