Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK - Bárány Attila - Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia II/417

422 BÁRÁNY ATTILA - GYÖRKÖS ATTILA Suffolk végül visszatért, de még korábbi jövedelmeit is elveszítette. Kibé­kült ugyan a királlyal, de 1500-ban, az angol-németalföldi tárgyalásokon az elégedetlen fivérek már újra találkoztak Fülöppel Calais-ban, majd 1501 júliu­sában Miksához menekültek a tiroli Imstbe.29 A császár, bár Anglia újfent gaz­dasági szankciókkal fenyegetett, felismerte a Tudor-ellenes párt felkarolásában rejlő lehetőséget, és pénzt, valamint igényük figyelembe vételét ígérte.3 0 A York­párti lázadók levelezéséből kiderül, hogy Miksa még 1501 előtt úgy nyilatko­zott, hogy „ha nála lenne [IV] Edward vére, segítene neki visszaszerezni a koro­nát".31 Sőt, olyan hangzatos ajánlatot is tett, hogy három-ötezer főnyi sereget ad az Anglia-elleni invázióhoz.3 2 1501 októberében a de la Pole-ok tovább men­tek Aachenbe, követve a császári udvart, s a továbbiakban Miksa bizalmát él­vezték. Miután pénzügyi segélyeket és politikai hátszelet is kapott, Suffolk grófja egyre bátrabb lett, és már egy Anglia elleni katonai akciót tervezgetett.33 (Igaz, a császár által ígért segélyek, gyakran nem, vagy csak nehezen érkeztek meg hozzá.) Henrik 1502. évi aktivizálódását, s a magyar követséggel szembeni maga­tartásváltozását magyarázhatja az is, hogy egyre kevésbé érezte szilárdnak trónját. 1500-ben meghalt Edmund fia, majd két évvel később — éppen a Teleg­dyék érkezése előtti napokban — a nagy reményekkel kecsegtető elsőszülött, Arthur is. Az új trónörökös, a 10 éves Henrik fiatalkorában nem örvendett jó egészségnek, a király tehát veszélyben érezte a koronát. így a Tudorok hatalma rendkívül gyenge lábakon állott, egyetlen fiának halála esetén a trón legköze­lebbi örökösei a de la Pole-ok lettek volna.34 Az angol uralkodó számára oly­annyira nem volt természetes, hogy Henrik lett az új trónörökös, hogy csak két évvel később, 1504 tavaszán ruházták fel Wales hercege címével. Következő gyermeke halva született, s a szülésbe belehalt felesége, Erzsébet királyné is (1503. febr. 11.).35 A Yorkokat mindez természetesen felvillanyozta: 1502 májusában Edmund követe azt írta a császárnak, az ígért inváziós sereg kiállítását erőltetendő, hogy „Henrik nem valószínű, hogy sokáig él, a gyermek [Henrik trónörökös] pedig nem jelent semmilyen veszélyt [...], ha meghal, semmi sem veszélyezteti a [Yorkok] királyi címét".36 Még a következő évben is azt jelentették Henrik ügy­nökei, hogy a királyság legmagasabb köreiben úgy vélik, hogy a király „gyenge 29 The Great Chronicle of London. Ed. Arthur Herman Thomas, Isobel Dorothy Thornley. Lon­don 1938. 296.; The Chronicles of London. British Library Cleopatra C IV Ed. Charles Lethbridge Kingsford. Oxford 1905. 233. 30 Busch, W: England, i.m. 171. 31 Letters and Papers I. 134. 32 Letters and Papers I. 136-139. — Edmund későbbi leveleiben már egy 10 ezres seregre em­lékszik, 1. Letters and Papers I. 179. 33 Busch, W.: England i. m. 171. 34 Ők III. Edwardtól származtak női ágon, míg a Tudorok csak a két generációval későbbi Lancaster-ház — ráadásul utóbb törvényesített, sokáig illegitimként kezelt — Beaufort-oldalágából eredtek. 35 Pollard, A. F.: Reign of Heniy VII i. m. I. 231. 36 quod si secundus Henrici filius esset mortuus nullum esset dubium titulo domini mei — Letters and Papers I. 180.

Next

/
Oldalképek
Tartalom