Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Hunyadi Zsolt: A magyarországi johannitáknak és templomosoknak adott 12. századi kiváltságok pápai oklevelek tükrében II/389
12. SZÁZADI KIVÁLTSÁGOK PÁPAI OKLEVELEK TÜKRÉBEN 391 bevételi forrásokat jelentett a rend számára, elsősorban az európai területeken, ahol a káplánok aránya mindig nagyobb volt, mint a Szentföldön.1 1 A két nagy lovagrend működésének és megszilárdulásának első évszázadát a fenti kiváltságok megszerzése és a rendszeres megújításukra tett erőfeszítésekjellemezték. Különösen hangsúlyos szerep jutott az európai rendtartományokban a világi klérussal szemben folytatott „küzdelem"-nek, amelynek során megpróbáltak érvényt szerezni az exemptioknak. A források tanúsága szerint a legtöbb egyházmegyében komoly viszályokat szított a püspöki jövedelmek egy részének megszerzése,1 2 már csak azért is, mert időnként maguk a lovagrendek is visszaéltek a kiváltságaikkal. Erről tanúskodnak az egyetemes zsinatok jegyzőkönyvei, az egyes püspökségek területén folytatott évtizedes tizedviták vagy akár a pápai dekretálisok, amelyek egy-egy konkrét ügyből kiindulva próbáltak általános megoldást adni a vitatott kérdésekre. Úgy tűnik, a Magyar Királyság területe sem volt ment ezektől a viszályoktól a 12. század végétől a 13. század első harmadáig. * * * Jó ideje közismert a magyar történetírásban, hogy a világi egyház, illetve annak bizonyos tagjai fontos szerepet játszottak az egyházi lovagrendek első két jelentős képviselőjének, a johanniták és templomosok hazai megtelepedésében. A johanniták első preceptoriumának otthont adó templom alapjait még Martirius esztergomi érsek (1150-1158) rakta le, jóllehet az épület eredetileg nem Szent János testvéreinek készült.1 3 A nagyjából ugyanekkor megtelepedő templomosok a zágrábi püspöktől kapták az egyik legjelentősebb adományukat, feltehetően még 1175 előtt.1 4 Ha tudatában lett volna a világi egyház annak, hogy milyen végeláthatatlan vitákba fog bonyolódni Krisztus katonáival jövedelmeik megnyirbálása okán, talán visszafogottabb nagylelkűséggel vagy alaposabb előrelátással támogatta volna az új rendek hazai megtelepedését. A fennmaradt, illetve rekonstruált dokumentumok rövid, de némileg komplikált kronológiai áttekintése, mindenekelőtt a johanniták esetében, segíthet a tizedviták természetének megértésében. A nézeteltérések egyik első, kézzelfogható mozzanatáról III. Ince pápa egy 1208 tavaszán keltezett okleveléből értesülünk,15 amelyben az egyházfő megintette a győri püspököt, aki a tizedet köve-11 Olyan európai rendházat is ismerünk, amelyet kifejezetten káplánok számára hoztak létre, 1. Johanna Maria van Winter: Sources concerning the Hospitallers of St. John in the Netherlands, 14th-18th centuries. Leiden-Boston-Köln 1998. 13. 12 Legutóbb erről 1. Elena Bellomo: The Templar Order in North-West Italy (1142-C.1330). Leiden-Boston 2008. 29., 43., 152. 13 Hunyadi Zsolt: The Hospitallers in the Medieval Kingdom of Hungary, c. 1150-1387. Bp. 2010. 24. 14 Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae ac Slavoniae I-XVIII. Ed. Marko Kostrencic, Tadija Smiciklas. Zagrabiae 1904-1998. (a továbbiakban: Smiéiklas) II. 139., 1. erről Stossek Balázs: A templomosok Magyarországon. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengellér József. Máriabesnyő-Gödöllő 2006. 188. 15 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 277 957., Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: Fejér CD) III/l. 84., Veszprémi püspökség római oklevéltára. Monumenta
