Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 295 vonták ezt,13 5 mivel Somogyvárt nem említi a király szentté avatása kapcsán keletkezett legendája és a középkori magyar krónikás hagyomány,13 6 azaz Váradot tekintik a király első és egyetlen temetkezési helyének. Röviden át kell tehát tekinteni László király eltemetésével kapcsolatos ismereteinket. Szent László több bencés monostort alapított, de ezek közül, úgy tűnik, Somogyvár kiemelkedő jelentőséggel bírt. Valószínűleg ez volt az uralkodó utolsó bencés alapítása. Nyilvánvalóan több évi előkészület után, 1091-ben történt meg a monostor tényleges, ünnepélyes körülmények között történt létrehozása.13 7 Az alapítás idején Adelhaid királyné halála138 miatt megözvegyült idősödő uralkodónak is készülnie kellett arra, hogy maga számára megfelelő végső nyughelyet alakítson ki. A 11. század második felében az Árpádok, ha nem is kivétel nélkül, bencés templomokban kerestek örök nyughelyet. László családjában apja, I. Béla a saját maga alapította szekszárdi monostorban temetkezett,13 9 testvére, I. Géza, noha Garamszentbenedeken ő is létrehozott egy saját bencés apátságot,14 0 a váci székesegyházban alakította ki sírhelyét.14 1 László környezetében, családjában kimutatható tehát a bencés közösség mellé temetkezés gyakorlata, mégha kizárólagosnak nem is mondható.14 2 A somogyvári monostor alapítása viszonylag jól dokumentált egykorú forrásokkal. Fennmaradt egy feljegyzés (notitia) 1091-ből, amely ugyan nem tesz említést arról, hogy László is az újonnan létrehozott egyházban kívánna temetkezni, de talán közvetett módon mégis csak utal a király szándékára. A szöveg-Kiss Gergely : A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai. Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)' 56. 135 pi Balogh Jolán: Varadium. Várad vára I. Bp. 1982. 10., Kolba Judit: Szent László és az első nagyváradi székesegyház. In: Szent László és városa. Szerk. Kolba Judit. Bp. 1992. 11. Legutóbb Solymosi László kategorikusan elutasította és a tudományos legendák világához tartozónak gondolja László király somogyvári temetkezését, 1. Solymosi L.: Szent László somogyvári sírjának legendája i. m. 135-142. 136 SRH II. 522-523. 137 A monostor építésével, az 1091. évi állapotokkal kapcsolatos egymással gyakran vitázó régészeti és művészettörténeti megfigyelések tömör összefoglalására 1. Neumann T.: A somogyvári bencés monostor alapítása i. m. 34-36. 138 A királyné 1090 májusában hunyt el. Halálára 1. Bernoldi Chronicon. In: Monumenta Germaniae Historica. Scriptores V Ed. Georgius Heinricus Pertz. Hannoverae 1849. 450., Hórnan B.: A zágrábi püspökség alapítási éve i. m. 105. 139 SRH I. 360. 140 DHA I. 213-218. 141 SRH I. 403. 142 László felesége, Adelhaid temetkezésének kérdése vitatott. Középkor végi veszprémi hagyomány és Bonfini szerint a veszprémi székesegyházban temetkezett a királyné, de a 15. század végi felirat együtt említi Adelhaid sírját Gizella királynéval, akit azonban bizonyosan nem Veszprémben, hanem Passauban temettek el. Ez pedig némi kétséget ébreszt Adelhaid veszprémi temetkezésével kapcsolatban. Adelhaid veszprémi sírjára 1. Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém 1979.2 86-87., Hankó Ildikó: A magyar királysírok sorsa. Bp. 1987. 133. Amennyiben helyes a feltételezés, hogy az Esztergom melletti Duna-szigeten lévő apácamonostort Adelhaid alapította, akkor véleményem szerint a német származású királyné temetkezési helyeként Veszprém mellett a monostort is számba lehet venni. Lovag Zuzsa régészeti feltárása egy kétapszisos, különös alakú, nehezen datálható temetőkápolnát azonosított a monostortemplom mellett, amely egy jelentős személy idetemetésére utalhat. A temetőkápolnára 1. Lovag Zs.: Az Esztergom-szigeti bencés apácakolostor i. m. 348.
