Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
292 KOSZTA LÁSZLÓ őrző zárai feliratok.11 9 A dalmáciai adományok bizonyítják, hogy nem tekinthetünk úgy Kálmánra, mint aki eleve ellenséges lett volna a bencésekkel szemben. A rend monostoraihoz való viszonyát politikai érdekei alakították. Míg Magyarországon a királyi alapítású bencés monostorok birtokait vette részben igénybe a kincstár megerősítésére és a horvát hódítás finanszírozásának biztosítására, addig a horvát és dalmát területeken hatalma elismertetése érdekében adományokkal támogatta a bencéseket. A magyar történeti hagyományban torz külső és belső tulajdonságokkal ábrázolt Kálmánról Dalmáciában sokkal kedvezőbb kép maradt fent. A zárai apátnő Kálmánt kiváló uralkodónak tartotta, aki visszaadta a föld és a tenger békéjét. A dalmát egyház elégedett volt tehát az új király uralmával. Kálmán egyházi adományaival kapcsolatban joggal vethető fel, hogy II. Béla uralomra jutása után, a 12. század fennmaradó évtizedeiben senki sem mert büszkélkedni az egyháziak közül a tőle kapott adományokkal, így különösen a kisebb adományok mehettek feledésbe.12 0 A király mecénási tevékenysége, az uralkodásához köthető építkezések viszont további információt adhatnak a király egyházpolitikájához. Megfordítva: a királyi udvarhoz köthető építkezésekben tükröződhet az egyházpolitika. Mindenképpen számításba kell venni, hogy a Kálmán alatt folyó egyházi építkezések jelentős részét nem maga az uralkodó kezdeményezte, hanem elődje Szent László monostoralapításaiból és az alatt történt új egyházi központok kialakításából (Zágráb, Várad, Bács, Titel és részben Gyulafehérvár) következett. Már ebből eredően jelentős építészeti tevékenységre gondolhatunk a 12. század első évtizedeiben. Ezzel szemben feltűnően kevés a biztosan erre az időszakra datálható építészeti emlék. Egyetlen monumentális építkezés köthető kétség nélkül Kálmán mecenatúrájához, a zárai harangtorony felépítése. Magyarországon ellenben alig rendelkezünk Kálmán és fia, II. István uralkodásának idejére helyezhető faragott kőanyaggal. A 12. század közepéről viszont igen nagyszámú és magas színvonalú kőfaragvány bizonyítja, hogy II. Béla és különösen II. Géza korában jelentős egyházi építkezések történtek. Nehezen foghatók meg így jelen ismereteink szerint a Kálmán támogatásával megvalósuló építkezések. Nem beszélhetünk a fontosabb egyházi központokat érintő országos méretű építkezésekről. Egyházalapításaihoz hasonlóan visszafogottnak tűnik Kálmán és II. István építtető tevékenysége is. A László alapította bencés monostorok kialakítása szintén lelassulhatott a 12. század elején. Somogyvár példája legalábbis ezt igazolja, ahol ugyan jelentős számú kőfaragás maradt fenn, de ezek egyike sem helyezhető Kálmán uralkodására. A megfigyelt égési nyomok inkább az építkezés időleges megakadását sejtetik.12 1 1106-ban, amikor II. Paschalis pápával a Saint-Gilles-i apát megerősítteti itteni tulajdonjogát, Somogyvárt nem csak „monostor"-nak, hanem 119 A király adományának tényét feljegyezték a torony külső falára, Vekenega apátnő 1111-ből származó sírfelirata is emléket állít a királynak, sőt a torony belsejében található oszlopfőkbe is bevésték Kálmán nevét, 1. Jurkovic, M.: Adalékok a horvát-magyar román kori képzőművészeti kapcsolatok megismeréséhez i. m. 328-339. A szövegek kiadása: Sm. II. 391-392. 120 Magyarország története tíz kötetben I. i. m. 963. (a vonatkozó rész Györffy György munkája). 121 Tóth Melinda: A somogyvári bencés apátság és templom az Árpád-korban. In: Szent László és Somogyvár. Szerk. Magyar Kálmán. Kaposvár 1992. 221-226.
