Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 293 „cellá"-nak is nevezik, ami egy kevéssé kiépült monostort jelölhet, tehát inkább egy kisebb, még kialakulófélben lévő szerzetesi telepre utalhat.12 2 Kálmán mecénási tevékenysége is, úgy tűnik, a világi egyházszervezet fejlesztését igazolhatja. Zágráb és Bács egyházi központok kiépítéséről nincsenek adataink. Várad fejlesztését Szent László sírjának — alább részletesen tárgyalt — áthelyezése és, talán 1130-ban, a váradelőhegyi premontrei prépostság létrehozása123 bizonyítja. Pécsett a székesegyház építése is folytatódhatott, bár ezt csak egy erre a korra helyezhető oszlopfő igazolja.12 4 Gyulafehérvárott a Szent László alatt elkezdett székesegyházon a 12. század elején is folytak még építkezések. A templom díszítéséből fennmaradt Maiestas Domini kaputimpanon talán Kálmán korában készülhetett.125 A legjelentősebb Kálmán támogatását élvező építkezések Esztergomban és Székesfehérvárott történtek. Az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház átépítésének megindulása szorosan kapcsolódik az érsekek szerepének előtérbe kerüléséhez. Ekkor épült fel a katedrális két toronypárral övezett szentélye, de a hosszház kialakítása és a templom befejezése már II. Géza uralkodásának idejére helyezhető.12 6 Az esztergomi Várhegyen a királyi palota bővítésére is sor került,12 7 amihez az esztergomi kőtárban található kisebb oszlopfők tanúsága szerint egy kétszintű, nem túl nagy terekből álló helyiséget építettek. Ez az épületrész egy új kápolna lehetett a királyi palota mellett.12 8 Az esztergomi építkezések jól illeszkednek tehát Kálmán egyházpolitikájához, az érsekség és a királyi káplánok szerepének előtérbe állításához. Mindkét intézmény jelentőségének az építészeti reprezentáció szintjén is nyomatékot kívántak adni. Szintén ehhez az elképzeléshez illeszkedik a királyi kápolnához tartozó székesfehérvári prépostság építkezéseinek folytatása, ami Szent István 1083. évi kanonizációjához kapcsolódva még László alatt kezdőd-122 DHA I. 353. 123 Az 1130. évi alapításra 1. Osvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 6. (1957) 234. és Romhányi B.\ Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon i. m. 71. Az alapítás idejének kétséges voltára 1. Körmendi Tamás: A premontreiek megtelepedése az Árpád-kori Magyarországon II. Turul 75. (2002) 48-50. 124 A Nemzeti Galéria kőtárában található az oszlopfő (leltári száma: 55.1603), 1. Tóth Sándor: A Magyar Nemzeti Galéria 11-12. századi kőfaragványai. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 25. (2005-2007) 68. 125 Marosi Ernő: Magyarországi művészet Szent László korában. In: Athleta patriae. Szerk. Mezey László. Bp. 1980. 214., Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár 1994. 25. és Bóna /.: Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában i. m. 87-89. 126 Az 1153-ban történt oltárszentelés jól keltezi az építkezések befejezését. A hajó nagy részének is állnia kellett tehát a 12. század közepén. Tóth Sándor szerint a templom térbeli felépítéséről és részleteiről nem rendelkezünk megbízható támpontokkal és nem említi, hogy az építkezések Kálmán alatt kezdődtek volna (Tóth Sándor: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet. In: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Strigonium Antiquum IV Szerk. Hegedűs András. Esztergom 2000. 126-130.). Búzás Gergely viszont egyértelműen 1100 körűire helyezi az új szentély felépítését (Búzás Gergely: Az esztergomi vár románkori és gótikus épületei. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2. Szerk. Búzás Gergely, Tolnai Gergely. Esztergom 2004. 10. és 13.). 127 A művészet története Magyarországon. Szerk. Aradi Nóra. Bp. 1983. 23. (a vonatkozó rész Marosi Ernő munkája). 128 Búzás G.: Az esztergomi vár románkori és gótikus épületei i. m. 13.
