Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 291 nak így a hódításnál figyelemmel kellett lennie a terület egyházainak szerepére, kiváltságaik tiszteletben tartására. Mindez arra ösztönözte, hogy Horvátországban a magyarországival ellentétes egyházpolitikát folytasson. A hódító szándékkal megjelenő uralkodó a magyar szekularizációval ellentétben komolyan támogatta az horvát egyházat,11 4 és a helyi szerzetesi közösségeket. Ennek bizonyítékai a zárai Szűz Mária apácamonostornak tett adományai. A zárai apácakolostort a horvát uralkodó család alapította. Az 1066-ban létrejött kolostor első apátnője, Cika asszony, IV Kresimir horvát király nővére volt. A zárai konvent létrejöttétől kezdve szoros kapcsolatban állt a horvát királyi udvarral, tagjai pedig a terület befolyásos családjainak leányai közül kerültek ki. Kálmán már 1102-ben, Tengerfehérvár elfoglalása és horvát királlyá koronázása után kapcsolatba került a kolostorral és királyi szabadságot adott az apácáknak, védelmébe vette a monostor birtokait, megtiltotta, hogy bárki abból valamit is elvegyen.11 5 Kálmán az oklevéllel maga részéről elismerte az apácaközösség korábbi, a horvát uralkodóház által biztosított kiváltságos helyzetét.11 6 Másrészt 1102-ben — abban az időben, amikor a magyar bencés egyházakat birtokvisszavétellel sújtotta és a pannonhalmi apát a pápa segítségét kérte — a király a jelentős római kapcsolatokkal rendelkező dalmáciai egyház egyik legbefolyásosabb szerzetesi közösségét biztosította arról, hogy rájuk a szekularizáció nem terjed ki és birtokaik a védelme alatt állnak. Kálmán ezen túlmenően komoly adományokkal is támogatta a zárai bencés közösséget. Zára birtokbavételéhez kapcsolódva 1105-ben tornyot és káptalantermet építetett az 1091-ben felszentelt kolostortemplom mellé. A templomtoronyban kialakított toronyszobáról és karzatról elképzelhető, hogy azok Kálmán király számára lettek kialakítva, kifejezésrejuttatva az uralkodó és az apácaközösség szoros kapcsolatát. A toronyba a templom és a kolostor előtti térről lehetett feljutni. így a klauzúrát nem látogatható személy is kijuthatott arra az erkélyre, ahonnan követhette a káptalanteremben történő eseményeket, fontos tanácskozásokat.11 7 Az sem kizárt, hogy királyi kápolna lehetett az együttes funkciója.11 8 Kálmán egyetlen bencés adománya így Dalmáciában történt. Kálmán mecénási tevékenysége összefüggésben van azzal, hogy a zárai monostornak komoly szerepe lehetett a magyar király hatalmának dalmáciai elismertetésében. Az új király demonstrálta az adományokkal, hogy tovább viszi a horvát királyok tradícióit. Az építkezésnek egyben propagandisztikus céljai is voltak. Ezt bizonyítják a Kálmán emlékét 114 Kálmán horvátországi egyházi adományairól 1. Magyarország története tíz kötetben I. i. m. 952-955. (a vonatkozó rész Györffy György munkája). 115 RA 37. sz., DHA I. 330. — Az oklevélre vonatkozóan 1. legújabban Körmendi Tamás magyar fordításhoz írt jegyzeteit: írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. Szeged 2006. 209-211. 116 Az oklevélben hasonló védelemben részesítette a monostort, mint az alapító tette 1066-ban, 1. Tóth Sándor: Kálmán király és a bordás keresztboltozat. Művészettörténeti Értesítő 56. (2007) 5. 117 Tóth S.: Kálmán király és a bordás keresztboltozat i. m. 16-17., Josip Stocic hozzászólása Miljenko Jurkouic „Adalékok a horvát-magyar román kori képzőművészeti kapcsolatok megismeréséhez" című cikkéhez in: Horvátország/Magyarország/Európa. Évszázados művészeti kapcsolatok. Zagreb 2000. 395. 118 Tóth S.\ Kálmán király és a bordás keresztboltozat i. m. 15.
