Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
290 KOSZTA LÁSZLÓ nagy önállóságot élvező monasztikus egyházat. Mindezt természetesen siettette az, hogy a bencés monostorok a László-féle egyházpolitikát folytató, de végül a hatalomból kiszoruló Almos herceg oldalán álltak a magyar politikai életet meghatározó konfliktusban. A monostorok szerepének átalakulását azonban ettől függetlenül a magyar egyház 11-12. század fordulóján megfigyelhető korszakváltása befolyásolta. Szent László uralkodása alatt lezárult a magyar egyház első korszaka, a krisztianizáció és az egyházszervezet kiépítésének időszaka. Az új korszak, amelynek normáit volt hivatva kialakítani részben már a László alatt tartott 1092. évi szabolcsi zsinat, különösen pedig a Kálmán uralkodásához kapcsolható egyházi törvénykezések, már egy, a kánonjogi előírásokhoz erőteljesebben igazodó egyházszervezetet írtak elő, ahol a területi joghatósággal rendelkező püspökök kerültek előtérbe. Mindezt a folyamatot erősítették a gregoriánus pápaság törekvései, amelyeknek fontos részét képezte a püspökök egyházmegyén belüli szerepének növelése, az Ordinarius püspök hatalmát korlátozó kiváltságok elutasítása. Ez pedig elsősorban a bencés monostorok exemptioit érintette. A pápaság ezen állásfoglalása all. századi zsinati határozatokban is tükröződött, valamint a hirsaui bencés reformtörekvések átalakításában is megnyilvánult. VII. Gergely nem támogatta, hogy a hirsaui apát, majd a reformot átvevő monostorok függetlenedjenek a területileg illetékes püspök joghatósága alól. A német püspökségek politikai hatalma mellett a pápaság törekvései is meghatározóak voltak abban, hogy all. századi német bencés reformirányzatok (Hirsau, St. Blasien és Siegburg), noha a clunyi reform irányában mozdultak el,110 még sem tudtak Clunyhöz hasonló központosított szervezetet, a reform meghatározó monostorához kapcsolódó függő perjelségekből álló rendszert kialakítani. II. Paschalis pápa a magyar bencés monostorok vonatkozásában is követte elődeinek ezt a törekvését. 1102-ben, mikor Péter pannonhalmi apát a pápa védelmét kérte Kálmán egyházpolitikájával szemben, II. Paschalis pápa, noha támogatásáról biztosította Pannonhalmát, határozottan kiállt a monostorok feletti püspöki joghatóság érvényben tartása mellett.111 A bencések és Kálmán viszonyának áttekintésénél figyelembe kell venni azt, hogy az uralkodó horvát királlyá is koronáztatta magát. Kálmán politikájában kiemelt helyet kapott a Szent László által megkezdett horvátországi hódítás folytatása.11 2 A költséges vállalkozás finanszírozását szolgálhatta részben a magyar bencés monostorok kárára történt birtokvisszavétel. A meghódítandó területeken azonban igen erős volt a helyi egyház befolyása. Ali. századi Horvátországban a kormányzás a királyi hatalom és az egyház együttműködésén alapult. A dalmát főpapság Rómával való szoros kapcsolata lehetővé tette, hogy az egyház hatékonyan szóljon bele a hatalmi viszonyok alakításába.11 3 Kálmán-110 Hirsau és Cluny kapcsolatára, illetve a clunyi consuetudo hirsaui átvételére 1. Jakobs, H.: Die Hirsauer i. m. 7-9.; a fruttuatoriai consuetudo átvételére St. Blasien monostorában 1. Jakobs, H.: Der Adel in der Klosterreform von St. Blasien i. m. 276-279. 111 DHA I. 333-334. 112 Makk F.: Magyar külpolitika i. m. 147-154. 113 Deér József: A magyar-horvát államközösség kezdetei. In: Uő: Királyság és nemzet I. Bp. 2005. 45.
