Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
288 KOSZTA LÁSZLÓ pától kértek segítséget. Ugyan nagyon keveset tudunk Ágoston bíboros Dalmáciába és Magyarországra küldött pápai követ 1103. évi kiküldésének céljáról,97 de kézenfekvő azt feltételezni, hogy legatio]ának egyik oka a király birtokrestaurációs politikája, illetve a szerzetesség és az episzkopális egyházszervezet között kialakult feszült viszony lehetett. így II. Paschalis közvetlenül is beavatkozott a magyar egyház ügyeiben.98 A század első évtizedének végéről és a második évtizedéből fennmaradt oklevelek — a veszprémvölgyi,9 9 és a két zobori oklevél10 0 — a helyzet némi rendeződését sejtetik, amikor vizsgálatok keretében a monostoroknak lehetőségük volt megvédeni tulajdonjogukat. Az uralkodó döntően a monasztikus egyházat sújtó szekularizációs politikájával szemben Álmos herceg komoly adományokkal támogatta a bencés rendet, és hercegi birtokainak lehetőségeit kihasználva folytatni kívánta Szent László adománypolitikáját. Ennek során teljesítette László király megbízását és befejezte a szentjobbi apátság alapítását, a korábbi fakolostort kőegyházzá építette át.10 1 Álmos a nagybátyja létrehozta monostor támogatása mellett saját maga is alapított bencés kolostort, a Meszesi-kapu közelében Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt meszesi bencés apátságot.10 2 Mindkét, Álmos által patronált monostor tehát az ország keleti részében volt, a hercegség bihari területéhez tartozott, így bizonyos, hogy Álmos a hercegség jövedelmeiből támogatta őket. A két bencés monostor mellett — vélhetőleg hercegi kápolnája klerikusai számára — Álmos Dömösön egy társaskáptalant is létre hozott.10 3 Az új alapításoknak az egyház támogatásának megnyerésén túl az is célja lehetett, hogy a herceg veszélyeztetett birtokainak egy részét egyházi alapítványokba mentse át.10 4 így a kegyúri jogokat kihasználva abban az esetben is rendelkezése alatt maradhattak ezek a jövedelmek, ha a király megfosztaná őt hercegi javaitól. A király és a herceg konfliktusában Álmos egyházi alapítványai részint kegyes adományok voltak, részint politikai és propagandacélokat szolgáltak. Nem kizárt, hogy az 1106/1107 tájára datált jeruzsálemi zarándoklatának indítékai között is hasonló motivációkat kell keresnünk. A szent utazással a vezeklő, egyházi értékeket szigorúan betartó uralkodó képét kívánta Álmos megjeleníteni magáról, és ezzel is megnyerni a magyar egyház mind nagyobb támoga-97 Tevékenységének egyetlen emléke az az ítélet, amelyet a tengerfehérvári püspökség és egy kolostor közötti perben hozott. Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae II. Ed. Tade Smiciklas. Zagrabiae 1904. (a továbbiakban: Sm. II.) 11. 98 Szovák K.: Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században i. m. 27. 99 DHA I. 366-367. 100 DHA I. 382-383. és 392-396. 101 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története II. A váradi püspökség káptalanai s monostorai. Nagyvárad 1883. 320-329., Sörös Pongrácz: Az elenyészett bencés apátságok. Bp. 1912. 141-142., Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000. 63., Hervay F. L.: A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon i. m. 515. 102 Sörös R: Az elenyészett bencés apátságok i. m. 449., Romhányi B.: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon i. m. 44., Hervay F. L.: A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon i. m. 533., Kristó Gy.: A korai Erdély i. m. 117., Orbán Imre: Miért éppen Margit? Álmos herceg kolostoralapításairól. Aetas 1997: 2-3. 42-50. 103 Koszta L.: A nyitrai püspökség létrejötte i. m. 298-299. 104 Uo. 298.
