Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 287 tal pannonhalmi monostortól elvett győri vizahalászat harmadát.9 0 Közvetett bizonyítékok utalnak ugyanakkor arra, hogy más monostorok is sérelmeket szenvedhettek a szekularizáció során. A bakonybéli apátság 1086-ban készült birtokösszeírásához egy utólagosan készített toldalékban a monostor minden halastavát Szent István adományaként tüntették fel. Ismerünk olyan panaszt, amely szerint a király udvarnokokat és vámjövedelmeket vett el az apátságtól.91 Feltűnően megszaporodtak a 12. század elején azok az oklevelek, amelyek a monostorok birtokaival kapcsolatos bizonytalanságokra utalnak. Úgy tűnik, hogy a király lépése nyomán mások is — elsősorban a püspökségek és a királyi várszervezet vezetői — szemet vetettek a monostorok javaira. A zobori apátság az 1111. évi oklevél tanúsága szerint bizonyítani volt kénytelen azt, hogy az elvitatott vámbevételek Szent István adományaként kerültek birtokukba,9 2 majd két esztendő múlva, 1113-ban, a korábbi oklevél felhasználásával megerősítette Kálmánnal összeírt birtokait.9 3 1109-ben a veszprémvölgyi apácák is pereskedni voltak kénytelenek birtokaik védelmében. Nem tudjuk, hogy ki volt az, aki megtámadta a monostor jövedelmeit, ki ellen kellett bizonyítaniuk birtokjogaikat, de bizonyos, hogy valamifajta vizsgálat zajlott le az ügyben az udvar megbízásából Simon püspök vezetésével. Az eljárás célja az volt, hogy meghatározzák 1109-ben a monostor alapítójának tartott Szent Istvántól kapott birtokait. Sőt az apácák arra is törekedtek, hogy a később kapott jövedelmeket szintén Istvánhoz kössék. A Szent Istvánra visszamenő birtokjog hangoztatása a 12. század elején természetesen egyfajta jogbiztosító szándékból fakadt. Szent István hivatalossá vált kultusza tovább erősítette azt a jogfelfogást, amely különös védelmet adott a magyar egyház megalapítójától származó birtokoknak. Természetesen ezt a jogelvet tiszteletben tartotta a szekularizációt elrendelő törvényeiben9 4 Kálmán király is, és így ennek bizonyítása mentességet jelentett a birtokvisszavételektől. A bencés monostorokat sújtó királyi rendelkezésekkel hozható összefüggésbe az is, hogy a 12. század elején Péter pannonhalmi apát II. Paschalis pápa védelmét kérte monostora számára.95 Néhány évvel később, 1106-ban a Saint-Gilles-i apát kérte a pápát, hogy erősítse meg somogyvári filiája feletti birtokjogában és lépjen fel azok ellen, akik a monostor birtokaiból bármit is el kívánnának venni.9 6 A két, magyar bencések ügyében kelt pápai oklevél jelzi, hogy a 12. század elején olyan komoly károk érték a királyi monostorokat, hogy azok a pá-90 Csóka J. Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete I. Bp. 1969. 373-374. 91 Magyarország története tíz kötetben I. i. m. 961. (a vonatkozó rész Györffy György munkája). 92 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. Szerk. Szentpétery Imre. Bp. 1923. (a továbbiakban: RA) 43. sz.; DHA I. 382-383. 93 RA 46. sz.; DHA I. 392-396. 94 Kálmán 1/15. (Závodszky L.\ A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok i. m. 185.). 95 A pápai oklevél tiltja azt, hogy bárki a monostor javaiból bármit is elvegyen, s ha pedig korábban elvett volna, azt nem tarthatja meg, 1. DHA I. 333-334., Szovák K.: Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században i. m. 27. 96 A pápa azonban elismeri a király rendelkezési jogát a monostor vagyonára vonatkozóan, 1. DHA I. 352-353., Baumgarten F.: A saint-gillesi apátság összeköttetései Magyarországgal i. m. 410., Szovák K.: Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században i. m. 27.
