Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
278 KOSZTA LÁSZLÓ ban a királyi kápolnába való bekerülés biztos útnak tűnt a püspöki szék eléréséhez.48 A monasztikus eszmények meghatározta püspökkép all. század elején még érvényben volt, de 1075 tájára véglegesen funkcióját veszítette Németországban.49 Franciaországban a 11-12. század folyamán szintén a világi papok közül került ki a püspökök nagy része, azonban Németországgal összevetve sokkal nagyobb számban volt jelen az episzkopális egyházszervezetben a reguláris papság. A püspöki székek jó 40 %-át szerzetesek vagy reguláris kanonokok töltötték be. A szerzetességnek különösen a dél-francia püspökségek vezetésében volt nagy szerepe. A 181 szerzetesi származású püspök nagy része, 111 fő, itt is bencés volt, de francia területeken feltűnően magas a reguláris kanonokok jelenléte a püspökségek irányításában.5 0 A német és francia helyzettel ellentétben a 10-11. században az angol egyház még erőteljesen monasztikus jellegű volt. A püspökségek nagy részét bencés szerzetesek vezették: a 960 és 1066 közötti időszakban a 116 ismert püspökből 67 bizonyosan, de valószínűleg még ennél is több volt szerzetes. A 11. század első felétől azonban itt is megkezdődött a szerzetesből lett püspökök számának visszaszorulása.5 1 Lengyelországban mintha tovább tartott volna a szerzetesség szerepvállalása a püspökségek irányításában; itt a 12. század végén figyelhető csak meg a szerzetesség kiszorulása az egyházkormányzatból.5 2 Magyarországon a 11-12. század fordulóján, az általános európai tendenciákhoz hasonlóan, a püspökségek vezetéséből rövid idő alatt kiszorult a szerzetesség. Ez bizonyítja a frissen alapított zágrábi egyházmegye példája. Az első, cseh származású püspök, Duh,5 3 majd utódja Bertalan5 4 korábbi egyházi pályáját, sajnos, nem ismerjük. Az őket követő főpapok viszont mind a királyi udvarból, uralkodói szolgálat eredményeként kerültek Zágrábba. Még 1102 előtt Sigindinus királyi káplánt tették püspökké, majd őt Manasses követte, aki Iliiben Kálmán király oklevelét megpecsételte. Miután Manesses a spalatói érsekség élére került,az így megüresedő zágrábi püspökséget Fancsika, az egyházmegye alapításnál részt vevő királyi káplán kapta meg. Fancsika Kalocsára történt áthelyezése5 6 után Macilinus jeruzsálemi kanonok lett a zágrábi püspök.5 7 48 Brühl, C-R.: Die Sozialstruktur des deutschen Episkopats im 11. und 12. Jahrhundert i. m. 50-51. 49 Vogtherr, T.: Die Reichsabteien der Benediktiner und das Königtum i. m. 262. 50 Brühl, C-R.: Die Sozialstruktur des deutschen Episkopats im 11. und 12. Jahrhundert i. m. 50., Zielinski, H.: Der Reichsepiscopat in spätottonischer und salischer Zeit i. m. 125. 51 Friedrich Merzbacher recenziója Frank Barlow: The English Church 1000-1066. London 1963. c. könyvéről in: Archiv fur katolisches Kirchenrecht 133. (1964) 610., Gerd Teilenbach: Die westliche Kirche vom 10 bis zum frühen 12. Jahrhundert. Göttingen 1988. 62-63. 52 Marek Derwich: Schlesische und polnische Klosterkultur. In: Das Reich und Polen. Hg. Alexander Patschovsky, Thomas Wünsch. Sigmaringen 2003. 340. 53 MES I. 85., DHA I. 261. 54 A 14. századi zágrábi káptalani statutum említi csupán a nevét, 1. Monumenta historica Episcopatus Zagrabiensis II. Ed. Ivan Tkaléic. Zagrabiae 1874. 5. 55 Körmendi T.: Zagoriensis episcopus i. m. 247-256. 56 Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza (1000-1526). Köln 1991. 57-58. 57 MES I. 85-86.
