Századok – 2012
TANULMÁNY - Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty József bíboros emlékiratainak története I/3
20 BALOGH MARGIT azaz König révén érkezett igenlő válasz után Mindszenty részletekbe menő utasítást adott, és belenyugvó, rezignált zárásként hozzáfűzte: „Szeretném magam korrigálni a szedést. De hát én már akkor halott leszek."51 A konspirációban járatlan főpapok akciójára persze fény derült, azt az amerikaiak nehezményezték is, de annyit megígértek, hogy az emlékiratot — ami az ekkori levélváltások szerint négy-hat kötetre rúgott — nem engedik magyar kézbejutni. Ha a bíboros meghalna, vagy még életében kérné, akkor eljuttatják azokat a Vatikánba.5 2 Mindszenty jó egy év múlva írásbeli garanciát kért Nixon elnöktől, hogy halála esetén az Egyesült Államok nagykövetsége haladék nélkül át fogja adni minden kéziratát, köztük az emlékiratai négy-öt kötetét is az ő megbízottjának, Szabó János South Bend-i plébánosnak. „Amennyiben a megbízott úgy kívánná, hogy előbb csak az emlékiratokat szállítaná el, kérek egy helyiséget és benne széfeket a kézirat ideiglenes tárolására" - próbált részletekbe menően intézkedni.53 A Mindszenty-ügy megoldásában kiemelkedő szerepet játszott új amerikai nagykövet, Alfred Puhán 1969-ben érkezett Magyarországra. Visszaemlékezései szerint a követség munkatársai mind csak hallomásból ismerték a bíboros emlékiratait, és legfeljebb részletek kerültek egyik-másik titkárnőhöz vagy diplomatafeleséghez legépelésre. Ugyanakkor világos volt számukra, hogy „ezeknek az emlékiratoknak még nagy szerepe lehet, amennyiben változás következik be a bíboros tartózkodási helyében".54 Valóban, a Mindszenty távozását előkészítő 197l-es magyar-amerikai-szentszéki tárgyalások kulcstémái közül kiemelkedik a hallgatás, és ezzel összefüggésben az emlékiratok kiadása. Valójában ez lett az igazi conditio sine qua non, mert enélkül Mindszenty nem lett volna hajlandó elhagyni a követséget. A publikálás a megszólalás egyik formája, egyben az előbbi feltétel, a hallgatás tagadása. A magyar kormány erős nyomást gyakorolt a Vatikánra, hogy kötelezze el magát a hallgatás és a memoár publikálásának tilalma mellett, még a bíboros halálát követő időre is. Amikor VI. Pál pápa 1971. április 16-án fogadta Péter János külügyminisztert, a Mindszenty-kérdést a legfontosabb egyház-állam ügyek közé emelte. A magyar külügyminiszter „teljes csendet" akart a bíborostól, VI. Pál pápa válasza pedig az 51 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary; Budapest; Subject Files Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691B, Box 4. H. E. File July-December, 1970. Mindszenty József levele Szabó János South Bend-i plébánoshoz. Budapest. 1970. szeptember 8. Autográf. 52 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary; Budapest; Subject Files Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691B, Box 4. H. E. File July-December, 1970. Alfred Puhán nagykövet levele Richard T. Davies államtitkárnak. Budapest, 1970. október 20. 53 Richard Nixon Presidential Library and Museum - Yorba Linda, California, National Security Council (NSC) Files, Name Files, Box 828. Mindszenty, Cardinal (April 70-May 74) Mindszenty József angol nyelvű levele Richard Nixon elnöknek, Budapest, 1970. szeptember 15. Másolat aláírt példányról. (Uez: NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State, Hungary, Budapest. Records Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691-B, Box 4. HE Files, July-December 1970.) Szövegét lásd Somorjai Ádám: Mindszenty bíboros követségi levelei i. m. 333-334., angolul: 785. 54 Puhán, Alfred: A Mindszenty-történet, 1969-1971. In: Somorjai Adám-Zinner Tibor: Majd' halálra ítélve. Dokumentumok Mindszenty József élettörténetéhez. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008. 1163.
