Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
150 SZÉCHENYI ÁGNES kor látta, hogy a negyven éves férfi megfeszített erővel kezdi építeni tudományos pályáját, fog bele teljesen új területek tanulmányozásába. (Nagyon elképzelhető, hogy Szende példája lebegett a szeme előtt, amikor 1956 után végleg kikényszerítették a közéletből, és saját korábbi politikai ambícióit legyőzve, alkatán erőt véve a történészi pálya felé fordult.) Közeli kapcsolatukat néhány Szende-levél őrzi. Egy szeretetteli figyelmeztetésből idézünk, amit azt látván írt Szende, hogy az emigrációból hazatért fiatalember nem találta a helyét itthon. „Az a pesti zsidó intellektuel kör, amelyben maga él, s ahol én is annyi időt töltöttem — tisztelet a nagyon csekély számú kivételnek — gyűlhelye és melegágya az álkultúrának, nagyképűségnek, képmutatásnak, sznobizmusnak és smokkságnak!"11 Szende visszahívta Bécsbe, egyengetni akarta pályáját, de erre egzisztenciális okokból nem kerülhetett sor. Családi okból, apja betegsége miatt tért haza 1923 végén, hatósági eljárás nem volt ellene folyamatban, nyugodtan jöhetett. Ismét tisztviselő lett egy magánüzemben, a Dr. Keleti és Murányi Vegyészeti Gyár Rt-nél. A bécsiekkel való emberi és politikai kapcsolata megmaradt, havonta feljárt az osztrák fővárosba. Azonosult az emigráns Kunfi Zsigmondéknak a Bethlen-Peyer paktumról vallott kritikus véleményével és vonakodva kapcsolódott be a hazai mozgalomba. Még mindig és megint: gyökértelen volt benne. 1925-ben meghalt az apja, ő lett a családfenntartó. 1926-ban megnősült. Vészi József unokáját, Molnár Ferenc lányát vette feleségül. A Vészi-házba, és főként Vészi József dunavarsányi nyaralójába, oda, ahol Ady A fekete zongora című verse íródott, gyerekkorától fogva bejáratos volt. A házasság, amelyből két gyerek született, Horváth Eszter1 2 és Horváth Ádám,1 3 nem bizonyult tartósnak, férj és feleség a második gyerek megszületésekor különvált. A feleségével való kapcsolata meg is szakadt, de a német megszállás másnapján, 1944. március 20-án hamis papírokkal felszerelkezve megjelent (az akkor már volt) volt feleségénél, Sárközi Mártánál, hogy segítsen nekik biztonságba jutni. Horváth Ádám úgy emlékszik, hogy ekkor látta életében először együtt a szüleit. 1926-ban került végre „saját jogon" oda, ahová gyerekkorától vágyott már, az irodalmi életbe. A Pantheon Könyvkiadó szerkesztője, fordítója lett.14 A könyves világhoz vonzotta az is, hogy sógora, Blum Béla maga is e területen dolgozott: a Singer és Wolfner Kiadó cégvezetője, később igazgatója volt.15 Ekkor még nem írt, kereste a műfaját is, mondanivalóját is. Az 1930-as évek második felében Horváth Zoltán nyolc életrajzi regényt fordított, elsősorban a pesti zsidó polgárság körének rajongott írójától, Stefan Zweigtől, összesen több mint háromezer oldal terjedelemben. Kötetenként több mit tízezer példányban jelentek meg a fordítások. Nem egyszerűen pénzkereső munka volt a fordítás, hanem tanulási folyamat is. A fordítások révén Horváth Zoltán roppant bőségű történelmi, művelődéstörténeti adatsort ismert meg, összefüggés-11 MTA KK Ms 5332/121. 12 Lukin Lászlóné Horváth Eszter (1927-1996), zenepedagógus. 13 Horváth Ádám (1930), televíziós rendező, főrendező, egyetemi tanár. 14 A kiadó élén Dormándi László (1889-1968) állt. 1938-1939-ben ő adta ki a Szép Szót is. 15 Blum Béla 1938. február 10-én a Széchenyi Fürdő egyik kabinjában fejbe lőtte magát. Bächer Iván: Egy magyar könyves emlékezete. In Uő: Nagypapa hűlt helye. Göncöl Kiadó, Bp. 2004. 82-87.
