Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
MŰHELY Széchenyi Agnes MAGYAR ABSZURD A BALOLDALON Horváth Zoltán pályaképe Horváth Zoltán szerteágazó munkásságát kevesen ismerik, s aki tud róla, az is inkább csak egy-egy korszakát ismeri működésének. Nyugtalan és nyughatatlan ember volt, sokszor újrakezdett élettel. Legsikeresebb, maradandó nyomot hagyó évei az 1956-os forradalom után következtek. Vannak, akik a történelmi szociáldemokrata párt egyik felszámolójára, az erőszakkal végrehajtott pártegyesítés előmozdítójára emlékeznek neve hallatán.1 Az irodalmárok leginkább a népi írók engesztelhetetlen és szókimondó kritikusaként emlegetik. Sajtótörténészek a századelő lapjainak avatott ismerőjét látják benne, az Ady-kor legjobb eszmetörténeti könyvének, a Magyar századforduló (1961, 19742 ) lényegében autodidakta szerzőjét2 és a koalíciós korszakbeli Népszava és Világosság* szerkesztőjét. Azt sokan tudják róla, hogy igen hosszan ült politikai fogolyként Rákosiék börtönében. De azt már alig valaki, hogy a Kádár-korszakban is végig megfigyelték, hogy egy újabb lehetséges politikai per kiszemeltje volt, s még a régtől fogva ismert Nyers Rezsőnek és Kádár Jánosnak 1967 januárjában írt határozott hangú levelei nyomán sem azonnal, hanem csak fél év múltán, nem sokkal halála előtt szüntették meg rendőri felügyeletét. Tanulmányunk pályakép: egy tehetséges, de bizonyos értelemben önsorsrontó, mert erős politikai ambíciói miatt — politikai kompromisszumra képtelen lévén — intellektuális kvalitásait végül későn kiteljesítő értelmiségi sorsrajza. Jómódú pesti zsidó értelmiségi család három gyereke közül ő volt a fiú. Apja, Horváth Géza a Könyves Kálmán Műkiadó Részvénytársaság4 igazgatója, a Révai Könyvkiadó elnöke volt.5 Az első világháború végéig a család nagyvárosi-nagypolgári életet élt. Horváth Géza — a Polgári Radikális Párt egyik alapító tagja — minden politikai napilapból kapott tiszteletpéldányt. Az otthon látott és olvasott korabeli újságok — ez volt a magyar sajtó fénykora — izgató és izgalmas közeget teremtettek a koraérett fiatalember körül, aki így hamar utat 1 Éles, több szempontból bizonyíthatóan pontatlan adatokon nyugvó korabeli gúnyképét 1.: Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. Magyar Világ Kiadó Kft., Bp. 1989. 243-254. 2 Erényi Tibor: Horváth Zoltán. Századok, 103. (1969) 240-241. 3 Világosság-, a szociáldemokrata párt délutáni napilapja a koalíciós korszakban. Először 1945. július 3-án jelent meg. Három éven át Kéthly Annát szerepelteti az impresszum főszerkesztőként. A pártegyesülés után Horváth Zoltán állt a lap élén. 4 A cég egy 1905-ös kiadvány — Kiváló műlapok jegyzéke — és a korabeli címtárak szerint a kiadó és a kiadó képzőművészeti szalonja a VI. kerületi Nagymező utca 37/39. szám alatt működött. Itt jelentkeztek először csoportosan a későbbi Nyolcak. 5 Révay Mór János: írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. Révai, Bp. 1920.
