Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
148 SZÉCHENYI ÁGNES talált a korszak progresszív, modern orgánumaihoz. Visszaemlékezéseiben6 Horváth Zoltán kiemeli, mennyire erős szociális érzékenységet tapasztalt apjánál. (A tanácsköztársaság agresszivitása azonban — mint sokakat — kétségbe ejtette az apát, fia úgy érezte, nem járt messze az öngyilkosságtól.)7 Jelentékeny személyiségek fordultak meg náluk. Az írók közül ott volt először is Jókai Mór és Mikszáth Kálmán. A fiatalabbak közül Molnár Ferenc, Heltai Jenő, a színészek, Hegedűs Gyula, Varsányi Irén. A festők közül gyakran találkozott Kernstok Károllyal, Rippl-Rónai Józseffel, Csók Istvánnal. Anyai oldalról nagybátyja volt Thury Zoltán. Vészi József is apja barátai közé tartozott. A Vészi-„klán" körüli szellemi és társasági élet volt az első családon kívüli és főleg világértelmezésben sokat nyújtó közeg. Majd a Budapesti Kereskedelmi Akadémia következett, itt töltötte felső gimnáziumi éveit Horváth Zoltán. Ez az iskola volt a korabeli kapitalista vezetőréteg és banki felső tisztviselők gyerekeinek utánpótlásképző középiskolája. De mint a példák mutatják, nagyon más pályára is kerültek innen fiatalok: Horváth Zoltán osztálytársai között volt Révai József, a későbbi kultúrpolitikus, aki nem szimpatizált vele, s egy életen át rosszakarója volt. Az ismert iskolatársak között van még a nemzetközi tekintélyt elért művészettörténész Tolnay Károly, azaz Charles Tolnay, és két, a későbbi korban ismertté lett szociáldemokrata politikus, újságíró, Vajda Imre és a Pester Lloydnál nevet szerzett Káldor György. Vajda Imre egy életen át barátja maradt. Horváth Zoltán középiskolásként, tizenhét évesen lett szociáldemokrata párttag és szakszervezeti tag is. Egyik szervezetben sem találta ugyan a helyét - de tudatosan oda akart tartozni. A szellemi étvágy, kíváncsiság még Szabó Ervinnel is összehozta. Az iskolaévekben kezdte látogatni a Fővárosi Könyvtárat. Szabó Ervin esténként átnézte az aznapi kérőlapokat és így kérette magához a kíváncsi középiskolást. A tudós igazgató, Szabó Ervin látta el Horváth Zoltánt egyre több politikai olvasnivalóval. A jómódú polgárcsemete ebből a rendszeres érintkezésből adódóan ismerkedett meg Vágó Józseffel és lányával Vágó Mártával, majd náluk otthon sorra a következő évek fontos szereplőivel, Kunfi Zsigmonddal és Szende Pállal, valamint a Polányi család tagjaival. Alapvető olvasmánya a Huszadik Század és a Nyugat volt, elsősorban a Galilei Körben és a Szellemi Tudományok Szabadiskolájában szerezte társadalomtudományi és történeti ismereteit, bővítette látókörét, számos rendezvényen, vitán jelen volt. Horváth Zoltán életének egyik kulcsa a Károlyi-féle népköztársaság és a tanácsköztársaság ideje. (Ezt megelőzte a négyéves, az európai világképet összetörő háború: 1918 tavaszán Horváth Zoltánt is behívták katonának, ahonnan tífuszfertőzéssel is csak jelentős összeköttetések igénybevételével kapott tartós betegszabadságot.) Megmerítkezett a forradalom központjának, az Astoria 6 Horváth Zoltán visszaemlékezései három szövegtestből állnak, őrzési helyük is különböző: MTA KK Ms 5330/29; PIL 782. fond 1 ő.e. 1-22. és ÁBTL 2.1. V -143398 III/3. 21-63. ' Az apa, Horváth Géza ekkori érzéseit indirekt módon jól jellemzik „felettese" és barátja, Révay Mór János feleségének egykorú naplófeljegyzései: 1918. november 1. - 1919. augusztus 7. Révay Mór Jánosné naplója. Magyar Nemzeti Szövetség kiadása H. é. n. [Bp. 1925.].
