Századok – 2012
FIGYELŐ - Diószegi István: Gondolatok Vermes Gábor könyvéről VI/1451
1478 FIGYELŐ zott a színészek társadalmi elismertsége, megélhetésük pedig bizonytalan volt. A magyar színházról szóló viták számos fórumon megjelentek, a sajtóban ugyanúgy, mint a megyegyűléseken, sőt a diétán is. Az utóbbi jelzi országos jelentőségüket, mivel mind pártolói, mind ellenfelei rádöbbentek arra, hogy a színház túl fontos ahhoz, hogy félvállról lehessen venni és pusztán egyéni szórakozásnak tekinteni. A küldöttek egy része felfoghatatlannak tartotta, miért éppen a magyarnak kellene nemzeti színház nélkül maradnia és idegen nyelven szórakoznia saját hazájában. Ezzel a német színházak túlsúlyára utaltak Magyarországon, amelyekben az előadások színvonala általában magasabb volt a magyar színházakénál. A gyenge zenés színdarabok hosszú sora nem vehette fel a versenyt Mozarttal, Rossinivel vagy Beethovennel. Az idő a magyar színháznak dolgozott, bár nem volt egyenletes a haladás. A magyar színház ügyét előmozdította az, hogy szórakoztató volt színházba járni, hogy egyének és megyék nagylelkű áldozatokat hoztak érdekében, hogy elterjedt meggyőződéssé vált, miszerint színház híján Magyarország elmaradna más nemzetek mögött a kultúra fontos területén, s végül, de nem utolsó sorban az, hogy egyre erősödött a hazafiasság. A 19. század első három évtizedében a zene Magyarországon három párhuzamos vonalon haladt. Az első Bécsből érkezett és a német színházhoz kötődött. A bécsi hatások mellett az arisztokrata palotákban működő zenekarok adták a másik lökést a zenei életnek. Az Esterházy zenekar élére Joseph Haydn került, mint karmester és zeneszerző. Festetich gróf Keszthelyen zeneiskolát alapított, s maga Beethoven is kapcsolatban állt magyar barátokkal. A harmadik vonulatot a hitelesen magyarnak tartott „verbunkos" képezte, amely a hadseregtoborzás kísérője volt. Az ezt a fajta zenét játszó zenészek zömmel cigányok közül kerültek ki, a leghíresebb közülük Bihari János volt. Liszt Ferenc tizenegy évesen hallotta játékát, s lenyűgözte Bihari hegedűjének hangja. Az építészet terén építődinasztiák uralták Magyarországot, s közülük a Hild család volt a legismertebb. A festészet sokáig ragaszkodott a stabilitást sugárzó és az építészethez kapcsolódó klasszikus stílushoz. Témáit gyakran a történelemből merítette, bizonyos romantikus felhangot adva neki. A biedermeier festészet szintén népszerű volt. Néhány képviselője Rómában tanult, mint ahogy a legtehetségesebb művész, a szobrász Ferenczy István is. A kulturális áttörés A magyarországi kultúrnacionalizmus eredeti célja a magyar nyelv, irodalom és színház fejlesztésére korlátozódtak, ám a részüket képező kritikával együtt oda vezettek, hogy lehetetlenné vált lelassítani, még kevésbé megállítani a kritikus gondolkodás által elindított sokoldalú vizsgálódást. Németország, Itália és Spanyolország egyes részein fellángoló nyugtalanság és a görögországi fegyveres felkelés még erősebb megszorításokra vezetett Bécsben az 1820-as években Metternich herceg és Joseph Sedlnitzky gróf rendőrminiszter irányítása alatt, mely korszak 1817-től 1848-ig tartott. Bár semmiféle kikényszerített megadás nem tudta megszüntetni a hagyományos sérelmi politika megnyilvánulásai a leg-
