Századok – 2012
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421
MŰHELY Miskolczy Ambrus A JÓZSEFI NÉPSZÁMLÁLÁS, A NEMESI ELLENÁLLÁS ÉS A HOREA-FELKELÉS Az összeírások korának legnagyobb teljesítménye a népszámlálás volt.1 Igaz, hogy az osztrák örökös tartományokban már az 1770-es években sort kerítettek rá, a magyar korona országaiban pedig már az ottani tapasztalatokat is fel lehetett használni; éspedig az összeírásban résztvevő katonatisztek tapasztalatait. II. József ugyanazt a részletes utasítást adatta ki, csakhogy míg az örökös tartományokban a népszámlálást az igavonó állatok összeírásával is egybekötötték, a magyar korona országaiban ettől eltekintettek. És okkal, mert ha nem, akkor az adócsalások is napfényre kerültek volna, az eredeti elképzelés szerint össze kellett volna írni az adómentes nemesek állatait is, mindez össznépi ellenálláshoz vezethetett volna, és még igazabb lett volna Marczali Henrik helyzetjellemzése: „Nemcsak az alkotmányos harcnak, hanem a szociális forradalomnak csíráit is magában rejti a konskripció."2 Hiszen míg Magyar- és Horvátországban a nemesség kemény ellenállására lehetett számítani, Erdélyben emellett még a parasztság egy részének vonakodására, más részének viszont a rokonszenvére is. És az egyik veszélyesebb volt, mint a másik. Nem véletlen, hogy az uralkodójánál körültekintőbb Kaunitz korábban oly hevesen ellenezte az összeírások katonai jellegét.3 II. József mindenekelőtt a nemesség ellenállására számított. Ezért a magyar kancellárhoz intézett 1784. május 1-jei — népszámlálást kilátásba helyező — leiratában úgy értekezett, hogy a lehetséges ellenállás reflexei ellen is érvelt.4 Majd július derekán a Helytartótanácshoz intézett rendeletbe foglalta, hogy miként bonyolítsák le a népszámlálást,5 és ezt a rendeletet némileg eltérő fogalmazásban július 31-én a Guberniumnak is kiadta.6 A főcél — hangsúlyozta József— a közjó, az állam boldogsága a népesség növekedésétől függ, a növekedést célzó intézkedéseket pedig csak akkor lehet meghozni, ha ismertek a népességszám változásai, és azok okai. „Márpedig Magyarország és Erdély még 1 Faragó Tamás: Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt forrásanyaga. (Egy forráskiadási munka tanulságai). Demográfia 53. (2010: 4) 315-372. 2 Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. II. Bp. 1885. 383. 3 Franz A J. Szabó: Kaunitz and Enlightened Absolutism 1753-1780. Cambridge, 1994, 278-295. 4 Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938. 145.; Dányi Dezső -Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960. 373-374. 5 Thirring G.: Magyarország népessége, 146-147.; Dányi D. - Dávid Z.: Az első magyarországi népszámlálás i. m. 375-377. 6 Thirring G.: Magyarország népessége i. m. 166-168.
