Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
FŐRENDIHÁZI REFORM MAGYARORSZÁGON 1885-BEN 1327 Láng Lajos a javaslat előadója történeti visszapillantás után mindenekelőtt az ellenzéki pártok közös eszméjével, a felsőházi tagok választásának gondolatával szállt szembe. Kifejtette, hogy amennyiben a felsőház ugyanúgy választás alapján jönne létre, mint a képviselőház, akkor ugyanazt képviselné mint a képviselőház, ezért nem lehetne az első kamara esetleges helytelen, a közhangulat hullámzásaiból fakadó döntéseinek a korrigálója. Ha viszont a felsőház mégis valamilyen más álláspontot képviselne, akkor a két törvényhozó testület közötti konfliktus válhatna túl élessé, mert a választás a politikai érettségre, higgadtságra és tájékozottságra nem nyújtana olyan jó garanciákat, mint a kinevezés. Láng azt állította továbbá, hogy a kinevezett tagok, mivel kinevezésük életfogytiglani, függetlenebbek lehetnének a mindenkori kormánytól és képviselőházi többségtől, mintha választottak lennének. Végezetül felidézte annak a lehetőségét, hogy amennyiben megyei választásokon választanák a felsőház tagjait, úgy soraikban megjelenhetnének a nemzetiségek képviselői is, az egységes magyar állam ellen irányuló törekvéseikkel. A Tisza-érában szokásos gyakorlattal ellentétben ezúttal a kormánypárti „mameluk" többség nem csak a „szavazógép" szerepét játszotta, hanem több kiváló beszéd is elhangzott a Tisza-féle javaslat védelmében. A miniszterelnök testvére, Tisza Lajos gróf, felidézve a reformkor sokszor méltatlan eszközökkel folyt megyei követválasztásainak emlékét az esetleges megyei választásokkal együtt járó hangos és erőszakos küzdelem veszélyére figyelmeztette az ellenzéket, ezenkívül úgy vélte: mivel a főnemesek végső soron a királytól kapták a maguk nemességét, ezért ha választott tagokkal váltanák fel őket, az a korona jogainak a megrövidítését jelentené. Beksics Gusztáv a maga beszédében a liberalizmus oldaláról támadta a megyei választás eszméjét: statisztikákkal bizonyítva, hogy a megyei választás a megyei képviselőtestületek adott összetétele mellett nem a polgári, hanem a nemesi elemeket hozná be a főrendiházba. A választási elvet, a liberalizmus elveit Beksics szerint inkább a képviselőházban kellene erősíteni, szaporítva a városi választókerületek számát, és csökkentve így a földbirtok befolyását a választásokra. Tiszához hasonlóan ő is figyelmeztetett a megyei partikularizmusnak a törvényhozásban való megjelenése veszélyére. Szilágyi Dezsővel vitázva úgy vélte: komoly hatalommal rendelkező, erős felsőházat amúgy sem lehet alkotni, a világon ma már mindenütt az alsó kamara a törvényhozás döntő tényezője. A Mérsékelt Ellenzék ellenjavaslatát, amelyet határozati javaslatként már a vita első napján benyújtottak, Szilágyi dolgozta ki.6 8 A Szilágyi tervezte felsőház a következő elemekből állott volna: 1. Az uralkodóház tagjai 2. Az ország zászlósurai 3. Az egyházak képviselői (a címzetes püspökök nélkül) 4. Az uralkodó által kinevezett 30 tag 5. Az eddig is főrendiházi képviselettel bíró mágnáscsaládok egy-egy (a család által kiválasztott) tagja. 68 Apponyi A.: Emlékirataim... i. m. 151.
