Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
1326 S ZALAI MIKLÓS van és meglesz mindenkor a maga természetes arisztokráciája, amely természetszerűleg visz a nemzeti életben vezető szerepet, s e kérdés köré csoportosítja a felsőház alakítására vonatkozó magasabb közjogi szempontokat követő megjegyzéseit és a kormányjavaslat kritikáját. A mai parlamentáris keretek között egy tisztán rendi felsőház lehetetlen lenne. A régi felsőház szerinte is elavult és reformra szoruló intézmény. Az új főrendiház összetételénél pedig csakis az szolgálhat zsinórmértékül, „hogy az állam azon tagjait kell megkeresnünk, kik egyéniségük alapján, az államérdek szempontjából hivatottak, hogy a törvényhozáshoz tanácsukkal járuljanak. „ Sorra veszi a Tisza-javaslatban tervezett részvételi jogcímeket, amelyek a legnagyobbrészt helyeslésével találkoznak, kifogásolja azonban a zászlósúri méltóságok jogcímét, amelyek hajdani jelentőségükkel szemben ma már csak üres cimek. Munkájában Nagy Ernő kitér a törvényhatóságok képviseletének tervére is, de e tervvel élesen szembehelyezkedik. A megye ma már nem államügyeket intéző, hanem közigazgatási test. Sok időre és nagy munkára van szüksége, hogy feladatának e téren jól megfelelhessen.63 Nagy Ernőéhez hasonló álláspontot foglalt el ebben a kérdésben Grünwald Bélának ugyancsak a tárgyalás alatt megjelent munkája, aki a vármegyét hitelvesztett tényezőnek látta, s kizártnak tartotta, hogy a politikai életben még valaha is valamit jelenthetne.64 Ámde Grünwald a maga anti-municipalista álláspontjával magára maradt, mert pártjának, a Mérsékelt Ellenzéknek a vezetői, Szilágyi és Apponyi egyaránt a törvényhatóságok képviselete mellett foglaltak állást. Ügy a megjelent reformtervek és publicisztikák, mint a vármegyék feliratai egyértelműen jelezték, hogy a nemzeti közvéleményt a kormány javaslata nem elégíti ki, nem felel meg sem a demokratikus haladás, sem pedig a konzervativizmus, a történelmi jogok híveinek , s ezért nehéz küzdelemre van kilátás a képviselőházban. Minden oldalról kifogásolták a kinevezett tagok túl nagy számát, azt, hogy az így létrehozandó főrendiház voltaképpen a kormány engedelmes eszköze volna. (A közéletben híre terjedt, hogy a kinevezett tagok nagy számát ellenzi, és a választási elv mellett kívánja latba vetni a maga tekintélyét Andrássy Gyula gróf is.65 ) Világos volt, hogy a javaslat vitájának „tétje" nem az arisztokraták privilégiumainak a megnyirbálása, hanem a „választás, vagy kinevezés" kérdése, az, hogy a reform a kormány által kinevezett tagokat, vagy pedig a megyék által választott képviselőket juttatja-e döntő szerephez az új felsőházban, s nyilvánvaló volt, hogy a választási elv mellett agitáló Mérsékelt Ellenzék a kormány megbuktatására akarja felhasználni a javaslat vitáját.66 Ennek a közhangulatnak tudható be az, hogy a javaslat az országgyűlési tárgyalások alatt lényeges, ha nem is alapelveit érintő módosításokon ment át. A főrendiházi törvényjavaslat vitája a képviselőházban A javaslat tényleges vitája a képviselőház 1885. február 10-én kezdődött.6 7 63 Idézi: Zsedényi B.: A törvényhatóságok... i. m. 63. 64 Grünwald Béla: Kossuth és a megye. Válasz Kossuthnak. Bp. 1885. 65 Monori Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora. Bp. 1910. III. 398. 66 Pesti Napló, 1885. február 8., Budapest, február 7. 67 Az 1884-87-es Országgyűlés Képviselőházi Naplója. IV köt. 50. oldaltól a kötet végéig, valamint az V köt. 1-75.
