Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
1312 S ZALAI MIKLÓS litikai gondolkodásunk, publicisztikánk nagyjai is foglalkoztak, még ha csak érintőlegesen is. Deák Ferenc híres egyházpolitikai beszédében tért ki a kérdésre, azonban konkrét elképzelései homályban maradtak. Megjegyzései azonban sejtetni engedik, hogy a főrendi tábla szervezési elveit illetően jelentős változtatásokat tartott szükségesnek, egyebek között az egyházak közvetlen főrendiházi képviseletének a megszüntetését.3 0 Eötvös József híres állambölcseleti munkájában a felsőház szerepét — Montesquieu és Guizot nyomán — a monarchikus és a történeti elv összekapcsolásában látta: „A felsőház feladata, hogy a pillanat valódi és képzelt szükségeinek rohamában a történeti jogot képviselje... mivel a királyság legerősebb alapját magában a történeti jogban kell keresni."31 A „történeti jogérvényesítésére azonban nem az „örök haladás" ellenében, hanem éppen ellenkezőleg, a harmonikus fejlődés, egyben az alkotmányosság és a szabadság védelme érdekében van szükség. „Csak ott lehet szó ép fejlődésről, békés haladásról, ahol úgy van rendezve az államélet, hogy minden pillanat a múlt folytatásának s a jövő kezdetének tetszik, ahol a történetet közvetíteni tudják a jelen szükségeivel. Ezeknek a feladatoknak pedig olyan arisztokratikus testület tagjai képesek megfelelni, akiknek társadalmi állásuknál fogva védeniük kell a történeti jogot."32 Eötvös gondolatmenete azonban nyitva hagyja azt a kérdést: milyen súlya lehet a politikai életben egy ilyen összetételű felsőháznak? Az országgyűlést megnyitó, a kormányok távlati feladatait körvonalazó trónbeszédek 1869-től csaknem minden ciklus elején megemlítették a főrendiház korszerű rendezésének szükségességét, anélkül, hogy konkrétummal szolgáltak volna ennek tartalmáról. Ivánka Imre képviselő interpellációt is intézett a kormányhoz a főrendiház kérdése törvényes rendezésének ügyében.3 3 1870 májusában gr. Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére a főrendek, illetve a „főrendiház úgynevezett Deák-pártja" (valójában a főrendiházban nem voltak pártok, hanem csak valamelyik párttal rokonszenvező csoportok, amellett a javaslat elkészítésében részt vettek a nem Deák-párti főrendek is) tanácskozást tartottak,3 4 amelynek során egy előterjesztést készítettek az újjászervezésről, és azt átadták a kormánynak.3 5 A gr. Szécsen Antal által megfogalmazott törvénytervezet aggódva veszi tudomásul a főrendiház tekintélyének süllyedését - de úgy véli, önmagában a kétkamarás törvényhozás elve nem szorul Magyarországon védelemre. A történeti jog tiszteletben tartását hangsúlyozta az „elméletekkel" szemben, továbbá úgy véli: a születési elvnek azért is helye van továbbra is a törvényhozás összeállításánál, mert ez biztosítja a törvényhozó függetlenségét. De a javaslat elismerte „a kor igényeit", a kor-30 Deák Ferenc beszédei, VI. k. Szerk.: Kónyi Manó. Bp. 1903. 412. 31 Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Eötvös József Művei. II. köt. Bp. 1981. 183-188. 32 Uo. 183. 33 Az 1869—72-iki Országgyűlés Képviselőházának Naplója, XVIII. köt. 391. ülés, 103. 34 A tanácskozásról beszámol.' Sz. L. (Gróf Szögyény-Marich László): Igénytelen nézetek a magyar főrendi ház szervezéséről. Székesfehérvár, 1882. 10-11. 35 Magyar Országos Levéltár (A továbbiakban: MOL) K. 26 Miniszterelnökségi Levéltár. Központilag iktatott és irattározott iratok. 1884:1136., 210. cs.
