Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189

1216 BALOGH JUDIT szár17 8 inkább a család vármegyei birtokait igazgatta és növelte, bár a nagy had­járatokban személyesen is részt vett, például ott volt 1653-ban Szucsava alatt17 9 és a lengyelországi hadjáratban is harcolt. Sokakhoz hasonlóan ő is ta­tár fogságba esett, felesége, Thoroczkay Judit azonban hamar megszerezte a váltságdíját (9000 tallért), így már 1661-ben hazatérhetett.18 0 1662-ben Ke­mény János oldalára állt, majd később ő maga is behódolt Apafinak és hűen szolgálta őt 1667-ben bekövetkezett haláláig. Marosszék seregének a vezetése ennek ellenére is a főkirálybíró, csíkfalvi Bakó István kezében volt, akit ellenállásáért Barcsay Ákos 1660-ban felakasz­tatott.18 1 Bakó István marosszéki székely családból származott, azonban nem tartozott a leggazdagabbak közé, famíliájának 1614-ben mindössze 25 jobbágya volt 7 településen.18 2 Apját, aki széki alkirálybíró volt, hol Istvánnak, hol Imré­nek írták az összeírásokban.18 3 A marosszéki nemesség nem kapcsolódott be tehát abba a küzdelembe, amely az országos elitbe való bekerülésért folyt, a széki főkapitányság pedig tel­jesen átkerült az erdélyi arisztokrácia tagjainak a kezébe, akik egyre nagyobb befolyást és birtokokat szereztek a széken belül, csakúgy, mint a többi szék elit­jének tagjai. II. Rákóczi György a székely székek közül a legkevésbé Marosszékkel fűz­te szorosabbra kapcsolatait. Nemessége nem került az udvar közelébe, csupán katonai erejét használta a hadjárataiban. így Marosszék társadalmának alaku­lását elsődlegesen nem az uralkodó politikai rendelkezései befolyásolták, így a helyi székelység számára lehetőség volt egy belső, szerves fejlődésre, amit a szé­ken belüli társadalmi mozgások és a külvilággal való kapcsolatrendszerek ala­kítottak. így a marosszéki társadalom — szöges ellentétben az egyre archaiku­sabbá váló Csíkkal — egyre nyitottabbá vált a külvilág, az erdélyi társadalom többi része felől érkező hatások előtt. Összegzés II. Rákóczi György fejedelem társadalompolitikája látszólag ugyan folytat­ta az apja által elkezdett irányvonalat, valójában azonban számos átrendeződés történt. Új hatalmi tömbök álltak össze, és a fiatal fejedelem személyzeti politi­kája elsősorban arra szorítkozott, hogy megpróbáljon úrrá lenni a Bethlen Gá­bor alatt még homo nouusokként az elitbe került, I. Rákóczi György alatt azon­ban már alaposan meggazdagodott társadalmi réteg hatalmi ambícióin. A Beth-177 Lázár M.: Székely főtisztek i. m. 148. 178 Huszár Margit és férje számos adományt adtak a katolikus egyháznak, 1635-ben megvásá­rolt birtokukon megalapították a mikházai ferences kolostort. 179 Lázár M.: Székely főtisztek i. m. 149. 180 Uo. 152. 181 Szádeczky-Kardoss L.\ A székely nemzet i. m. 199. Szádeczky főkapitánynak írja, de a for­rásokban főkirálybíróként szerepelt, valamint a főkapitány helyetteseként. Lázár M.: Székely fő­tisztek i. m. 180. 182 Balogh J.: A székely nemesség i. m. 159. 183 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom