Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
SZÉKELY FŐEMBEREK II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYÉBEN 1215 zett „bebíró", tehát a vármegyei területeken is birtokos nemesek, sőt a szomszédos Udvarhelyszékről is megpróbált átterjeszkedni Marosszék területére a szentpáli Kornis családból Kornis Mihály.17 2 A folyamatos próbálkozás oka az volt, hogy Marosszéken nem akadt olyan család, amely hajlandó lett volna bejárni a hatalomépítésnek azokat az útjait, amelyeket a többi szék elitje kipróbált. 1614-ben a legtöbb jobbágya Dersi Jánosnak volt, szám szerint 76, ami mélyen alatta maradt mind az udvarhelyszéki, mind pedig a háromszéki számoknak.17 3 Az első hat jobbágy tartó között pedig ott volt az udvarhelyszéki szentpáli Kornis Ferenc, később megjelentek itt birtokosként a szintén udvarhelyszéki Balássyak, Danielek, valamint a háromszéki Daczók, Mikók és a csíki Lázárok is.17 4 Nem jött létre tehát Marosszékben különösebben vagyonos széki elit, és ez az állapot a 17. század végéig meg is maradt. Kevés jobbágy és egy masszív lófő réteg jellemezte a széket, amelynek a társadalma azonban — talán geopolitikai helyzeténél fogva — a katonáskodó identitását őrizte, s így sokkal inkább közeledett egy szabad paraszti társadalom képéhez, ahol a lófők is rendelkeztek valamennyi, nem túl nagyszámú jobbággyal, csakúgy, mint a nemesek. Ennek ellenére természetesen a marosszéki hadak is folyamatosan jelen voltak a székely kontingensekben. Az alábbi grafikon jól kutatja azt, hogy éppen Maros- és Udvarhelyszék székely társadalma miként alakult át egyre inkább szabad paraszti társadalommá, ahol már nem a katonáskodó elem dominált, mint ekkor még Háromszéken és Csíkban (erre vonatkozólag sajnos nincsenek pontos adatok), mely két szék sokkal jelentősebb mértékben vett részt a 17. század második felének és a 18. század elejének küzdelmeiben. (A grafikont 1. a cikk végén.) A fejedelmek a 17. század során Marosszék főtisztségeit is úgy használták, mint az udvarhelyszéki főkapitányságot, azaz egyre gyakrabban kapták meg azokat vármegyei birtokosok. Ez a szék azonban nem volt olyan rangú és talán nem is kecsegtetett akkora előnyökkel, mint Udvarhelyszék, mert II. Rákóczi György fejedelemsége idején a főkapitányi címéért nem folyt olyan küzdelem, mint Udvarhelyszék esetében. Marosszék főkapitányságát már I. Rákóczi György idején megszerezte berenhidai Huszár Mátyás, aki a fejedelmi tanács tagja, valamint főlovászmester volt, és birtokokhoz jutott nemcsak Marosszék, de Udvarhelyszék területén is, ugyanis a korábban Geréb András, majd Székely Mózes által birtokolt Fiatfalvát is megszerezte 1635-ben.17 5 Mátyás két lánya közül Borbála másodszor egy székely nemeshez, hídvégi Nemes Jánoshoz ment férjhez, Margit pedig a Székelyföldön szintén érdekelt, bár nem székely Tholdalagy Mihályhoz, így Huszár több szállal is erősítette a Székelyföldhöz fűződő kapcsolatait.17 6 Huszár Mátyást 1652-ben bekövetkezett halála után automatikusan követte fia, Péter a főkapitányságban.17 7 A széki terjeszkedést húgaira hagyó Hu-172 Balogh J.: Székelyföldi karrierek i. m. 116-117. 173 Balogh J.: A székely nemesség i. m. 159. 174 Uo. 159-160. 175 MOL F 1, Libri regii XXXV 88b-89. 176 SZOKL VI. 193.
