Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Balogh Judit: Politikaformáló székely főemberek II. Rákóczi György Erdélyében V/1189
1214 BALOGH JUDIT mond halála után, 1651-1652-ben a címet berenhidai Huszár Mátyás birtokolta,16 6 ám 1652-ben bekövetkezett halála után a poszt ismét megüresedett. Ekkor lépett színre újra Kemény János, aki egyre jobban igyekezett rákényszeríteni az akaratát a fiatal fejedelemre, és Rákóczi szándéka ellenére is elérte, hogy öccse, Kemény Boldizsár kapja meg a szék főkapitányságát,16 7 akit a poszton bátyja fia, Kemény Simon követett 1657 és 1660 között.16 8 Mivel a nem székely főkapitányok ritkán tartózkodtak a székben, ez lehetőséget adott a főkirálybíró és az alkapitány számára, hogy ők irányítsák a szék belső életét. Ez természetesen a birtokszerzést és a klientúra építését is elősegítette, aminek a révén a 17. század második felére két család, a Daniel és az Ugrón vezető pozíciója állandósult az udvarhelyszéki társadalom élén. ((L. a Függelékben a 8. ábrát)) Végül szólnunk kell arról is, hogy II. Rákóczi György uralma kezdetén, 1647-től 1652-ig kisrédei Rhédey János, szintén nem székely nemes volt a szék főkirálybírája, aki azonban szentpáli Kornis Ferenc leányának, Margitnak a feleségül vételével annak a széki birtokait is megszerezte, és így voltaképpen megörökölte apósa főkirálybírói címét.16 9 1651. május 1-én például Rhédey János kapta meg a kihalt szentpáli Kornis család vagyonának egy részét.17 0 Udvarhelyszék elitje tehát II. Rákóczi György fejedelemségének idejére kicserélődött, a régi vezető famíliák eltűntek és két család „bérelte ki" a vezető pozíciókat a maga számára. Ez a széki uralom azonban nem jelentette a régi elit országos hatalmának is az átvételét, hiszen a fejedelmi tanácsba már nem ez a szék, hanem Háromszék és Csíkszék delegált tagokat, miként a fentiekben ezt részletesen nyomon követhettük. Marosszék: az elit nélküli szék Marosszék fejlődése a fejedelemség egész története alatt külön utakat járt, ami többek között abban is megmutatkozott, hogy székvárosa, a legnagyobb székely városként számon tartott Marosvásárhely a 17. század elejére gyakorlatilag már nem tekintette magát székelynek, s lakói éles különbséget tettek önmaguk és a szék közössége közé.171 Ezzel együtt a szék lakosságának volt meg a legtöbb lehetősége a vármegyei területekkel való kapcsolattartásra és kereskedelemre. A szék területén már a 16. század folyamán megjelentek az úgyneve-166 Uo. 102. 167 Horn /.: Tündérország útvesztői i. m. 251. 168 Uo. 123. 169 Lázár M.: Székely főtisztek i. m. 98. 170 MOL F 1, Libri regii XXV 464-465 Szent-pál birtoka Szentpéter, Városfalva, Jánosfalva, Jankófalva, Recsenyéd, Szentmárton, Lövéte, Lokod, Bágy, Almás, Karácsonyfalva, Oklánd, Gyepes, Újfalu, Oláhfalva, Remete, Vargyas, Dálya és Muzsna falukban lévő birtokokkal az udvarhelyi háznak és nemesi udvarnak egész harmadrészét a Botos utcában Rhédey Jánosnak és mindkét nemű leszármazottainak 171 Balogh Judit: Székely város a XVI-XVII. században. In: Város és társadalom a XVI-XVIII. században. A Miskolci Egyetem történettudományi tanszékeinek konferenciáján elhangzott előadások anyaga. Mályi, 1992. december 15-16. Szerk. Bessenyei József - Fazekas Csaba. (Studia Miskolcinensia I.) Miskolc 1993. 27-33.
