Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161
1186 TOMA KATALIN eredetileg nem kaptak meghívót, a kancellár arról tudósította az esztergomi érseket, hogy Lipót csak véleményezést kért a magyar uraktól a kérdésben.11 8 Simon Reniger konstantinápolyi követ jelentése, valamint a magyar urak, az érsek, a nádor, az országbíró és a bán javaslatai alapján határozta el magát végül a császár, hogy Felső-Magyarországra csapatokat küld, amelyek feladata a két megye, Szabolcs és Szatmár birtokba vétele lesz, ezzel ugyanis elzárják az utat Rákóczi visszavonulása elől, és így a török jóindulatát is megnyerhetik a lépéssel. A konferencia idejére már körvonalazódott az északi háború befejezése, ezzel vált lehetségessé a felszabaduló császári csapatok átcsoportosítása magyar területekre.11 9 A velencei követ jelentése szerint a konferencia előtt vagy alatt Nádasdy feljött az udvarba, tárgyalt az első miniszterekkel és felhívta figyelmüket az országon belüli széthúzás és a szomszédból fenyegető veszélyekre.12 0 Nádasdy Bécsbe való menetele előtt Rákóczi szebeni táborából levelet kapott a fejedelemtől, elképzelhető, hogy azt is benyújtotta az udvarban. Nádasdy a fejedelemhez írt válaszlevelét igen udvariaskodó hangon írta, amelyből arra lehet következtetni, hogy nem sok reményt fűzött már a fejedelem sikereihez, és tisztában volt a bécsi miniszterek véleményével is. Az országbíró 1660. február 25-i levelében tudósította Mednyánszkyt a konferencia határozatainak lényegéről: Rákóczi a Habsburg-udvartól nem várhat segítséget, sőt, amennyiben a török megverné őt, még inkább ellene mennének, hogy ezzel is az oszmánoknak kedvezzenek.12 1 Az uralkodó végül március végére hívta fel a magyar urakat Bécsbe, hogy ismertesse velük a határozatokat.12 2 Érdemi tárgyalásokról már nem nagyon beszélhetünk, hiszen mire odaértek a magyar politikusok, döntés született a legfontosabb kérdésekben. Az udvar mindenekelőtt a Felső-Magyarországra behozandó német csapatok ellátásáról akart tárgyalni. Nádasdy 1660. április 7-i levelében számolt be Mednyánszkynak a tanácskozásról. Az esztergomi érsek egyáltalán nem kapott meghívást az értekezletre, amit igen zokon vett. De mi lehetett az oka Lippay ilyen szintű mellőzésének? Az érsek egyrészt arra gyanakodott, hogy az a magyar urak fondorlatainak köszönhető, akik az országgyűlés után igen dühödten beszéltek róla. Az érsek levélben fordult a királyhoz, amelyben arról panaszkodott, hogy nem közölnek vele semmit sem az utóbbi időben. Portia azonnal biztosította őt, hogy igenis kívánják tanácsait, és hogy ezután mindent közölnek vele,123 így végül mégis részt vett a tárgyalásokon.12 4 Az ud-118 Lippay György levele Wesselényi Ferencnek, 1660. febr. 13. Szentkereszt. MOL E 199, Titel a. II. 65. Nr. 41. Kiadva: Tusor P: Egyház és közélet i. m. 241-242. 119 Huber, A.: Österreichs diplomatische Beziehungen i. m. 526. 120 Alvise Molin velencei követ jelentése, 1660. febr. 14. Pribram, A. F.: Venetianische Depeschen i. m. 391. 121 Nádasdy Ferenc levele Mednyánszky Jónásnak, 1660. febr. 25. Seibersdorf. ÖStA HHStA UA Spec. Fase. 309. Konv. C. fol. 31-33. 122 Vö. Pálffy Géza: Mellőzött magyarok? Hadikonferenciák ülésrendjei 1660-1662-ből és 1681-ből. Levéltári Közlemények 75. (2004: 1. sz.) 47-63., itt 58-60. 123 Lippay György levele Wesselényi Ferencnek, 1660. ápr. 23. MOL E 199, Tétel a. II. 65. Nr. 49. Kiadva: Tusor P: Egyház és közélet i. m. 248-250. 124 Pálffy G.: Mellőzött magyarok? i. m. 58.
