Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161

1166 TOMA KATALIN koronát, aki ennek fejében kész megsegíteni őket.2 4 Rákóczi állítólag húsz ezer emberrel indult volna Lengyelország megsegítésére, ráadásul a Porta támoga­tásával. Más úton is érkeztek hírek a királyságba a fejedelem készülődéséről: Csáky István saját csatornáin keresztül jutott hírekhez és jelentette Wesselényinek, hogy valamire készül a fejedelem, emiatt találkozni akar vele. A levelet Wesselényi to­vábbküldte Lippaynak, és arról írt, hogy az érseknél hajlandó lenne találkozni a fe­jedelemmel.2 5 Mindezek a hírek elegendőek bizonyultak ahhoz, hogy Nádasdynak meghitt embere útján (aki valószínűleg nem más volt, mint Nicolaus Donellan ágostonos szerzetes) 1656. március közepén újból interveniálnia kellett a fejede­lem érdekében az uralkodónál.26 Nádasdy embere a fejedelem egy korábbi, 1656. február 4-én neki írott levelét is bemutatta a királynak, amelyben a fejedelem biz­tosította III. Ferdinándot jó szomszédságáról.27 A híresztelések ezzel azonban még nem értek véget. 1656. április 11-én a fejedelemhez írott levelében az országbíró mintha sikert kívánna a fejedelem útjához. Soraiban ugyanakkor a fejedelemmel szemben bizonyos neheztelés is érezhető: Rákóczi nem informálta őt megfelelőképpen, másoktól kellett tudo­mást szereznie a fejedelem szándékairól. Szilágyi Sándor is felhívta már a fi­gyelmet arra a tényre, hogy Rákóczi György a terveiről nem tájékoztatta részle­tesen a magyar urakat, beleértve Nádasdyt is. Lengyel tervei kapcsán így ha­sonló helyzet állt elő, mint a nádorválasztásnál: egyértelműen senki mellett nem tette le a voksát Rákóczi, több szálon igyekezett fenntartani kapcsolatait a magyar urakkal, akik — korábbi tapasztalataik alapján — nem ritkán bizal­matlanul is tekintettek rá. A lengyelek megsegítésével kapcsolatos híresztelések terjedésével egy idő­ben a fejedelem számára kellemetlen közjáték következett be. 1656. március 4-én a svédektől Erdélybe visszatérő Sebesi Ferencet és Jakabfalvy Miklóst Var­só alatt elfogták a lengyelek a svéd király fejedelemnek szóló leveleivel együtt, majd Lembergbe, János Kázmérhoz vitték őket, aki lovagiasan szabadon bocsá­totta azokat. A bécsi udvart nem érte meglepetésként a követség híre, hiszen amikor az erdélyi követek Thorn alatt beérték X. Károly svéd királyt, III. Ferdi­nánd követe, Franz Paul von Lisola báró is ott várakozott, hogy fogadja őt a svéd király. Az elfogott levelek tartalmára, illetve a lengyelek által abból levont svéd-erdélyi szövetségre vonatkozó híresztelésre utalhatott Nádasdy az 1656. május 28-én a fejedelemnek szóló levelében.28 Érthető módon ezek a hírek nö­velték a bizalmatlanságot a fejedelemmel szemben a Habsburg-udvarban. 24 Pálfalvai János levele Lippay Györgynek, 1656. febr. 12. Szepes. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 27. es. p. 156-158. 25 Csáky István levele Wesselényi Ferencnek és Wesselényi Ferenc levele Lippay Györgynek, 1656. márc. 4. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 27. es. p. 198-199. és p. 196. 26 Donellan és Nádasdy kapcsolatáról Torna Katalin: Egy ír szerzetes közvetítő szerepben a bé­csi udvarban. Donellan és Nádasdy. In: Portré és imázs i. m. 163-170. 27 Nádasdy Ferenc levele II. Rákóczi Györgynek, 1656. márc. 22. Seibersdorf. Szilágyi S.\ II. Rákóczi György fejedelem összeköttetése i. m. 460-461. 28 Nádasdy Ferenc levele II. Rákóczi Györgynek, 1656. máj. 28. Seibersdorf. Szilágyi S.\ II. Rá­kóczi György fejedelem összeköttetése i. m. 461-462.

Next

/
Oldalképek
Tartalom