Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1153 lehet példákat említeni. Kölcsey Ferenc 1833-ban Kazinczy Ferencről szóló emlékbeszédében a literátor-véleményvezért előbb Mózeshez, majd Jézushoz hasonlítja, ugyan a bibliai személyek nevesítése nélkül, mégis teljesen egyértelműen.35 8 A politika területén talán a legismertebb eset Kossuth Lajosnak a „magyarok Mózeseként" való emlegetése. A valószínűleg a Bocskai-felkelés hagyományaira támaszkodó világias tartalmú mítizációt először Révész Bálint debreceni református teológiaprofesszor alkalmazta 1848 viharos márciusában,359 ám a szabadságharc alatt minden jelentős vallásfelekezetnél (evangélikusoknál, katolikusoknál és szelídebb formában még a neológ zsidóknál is) megjelent, a politizáló liberális papság védjegyeként, és nem is feltétlenül a debreceni példa nyomán.36 0 Talán ez volt az utolsó alkalom a magyar történelemben, amikor a nemzetfelfogás ószövetségi gyökere ennyire nyíltan megmutatkozott. VII. Összefoglalás Az erdélyi válság (1657-1663/64) vizsgálata révén két markáns nemzeteszmét lehetett elkülöníteni: egyrészt egy barokkos retorikájú, modernizált, felekezetek feletti nemesi nacionalizmust, amelynek hívószavai az „igaz magyarság" / „magyaros magyarság", másrészt egy ószövetségi nyelvet használó református nemzeteszmét, amelynek jellegzetes eszköze a bibliai mítizáció. Úgy tűnik, hogy mindkét ideológia a Bocskai-felkelés nyomán szökkent szárba. Míg előbbi általában (de nem minden esetben) csak a nemességet tekintette a nemzethez tartozónak, az utóbbi — a válság alatti puritán változatában igen erős hangsúllyal — a „szegény községet" is beemelte a nemzet fogalmába. Az erdélyi belharcokban a Rákóczi-párt védjegyének számító nemesi nacionalizmus a református prédikátoroknak először csak egyes szófordulataiban fedezhető fel, ám az 1660-as évektől egyre inkább beszivárog a felekezeti nemzeteszmébe is. Az ószövetségi nyelvnek és nemzeti ideológiának ez a sajátos „szennyeződése" valószínűleg éppen a válság élénk politikai diskurzusának következménye volt, és hozzájárult a nemesi nacionalizmus szélesebb körű elterjedéséhez. A prédikációknak és imádságoknak köszönhetően a felekezeten belül sokan interiorizálták, és a hordozó eszme hatására maga a nemesi ideológia is kibővült, magába foglalva immár a nemteleneket is. Mindez világosan látható a kuruc mozgalmaknak a felekezeti és rendi határokat egyre inkább átlépő nacionalizmusában. Vizsgálatunk egyik fontos, ám korántsem forradalmian új eredménye, hogy a fokozódó nyelvi/etnikai tudatosság nem csupán a felekezeti nemzeteszmét jellemezte, hanem az egész 17. századot, és — a közvélekedést cáfolva — 358 Dávidházi P.: A Hymnus paraklétoszi i. m. 117. Amikor az 1859. évi Kazinczy-centenáriumon ismét előveszik Kölcsey emlékbeszédét, Szász Károly ennek nyomán már a mindenkori „Mózesek" egyikének nevezi a nyelvújítót. 359 Gáborjáni Szabó Botond: A szabadság szent igéi. Debrecen 1999. 21-25. 360 Zakar Péter: „Kossuth - Moses der Ungarn". Der Kossuth-Bild der liberalen Geistlichen mit besonderem Blick auf die reformierten Pfarrer 1848/1849. In: Calvin und Reformiertentum i. m. 357-376. Maga Kossuth is hivatkozik Mózesre 1848. szeptember 18-án megjelent beszédében, a kialakult helyzetet a zsidók Egyiptomból való kivonulásához hasonlítva, a személyét körülvevő bibliai mítizációhoz tehát maga is hozzájárult.
