Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1141 loni fogságba hurcolta. A legtöbb megszólalás számára mindvégig ez maradt a nagy értelmezési keret, a megosztott királyság kora, és különösen Júda fennállásának utolsó két évszázada. (Izrael/a Magyar Királyság ekkor már a bálványimádó, eredeti jellegét elvesztett Samária.) Ha nagyon finoman akarunk fogalmazni, akkor azt mondjuk, hogy a profetikus beszédmódot alkalmazó puritán prédikátorok otthonosan érezték magukat a megváltozott politikai közegben. A nyelvet, amelyet beszéltek, mintha csak ilyen rendkívüli válsághelyzetekre találták volna ki, a dörgedelmes feddéseknek pedig minden addiginál nagyobb visszhangja volt, mert a figyelmeztetéseket ezúttal valódi csapások követték. A bibliai mítizáció — profetikus megszólalások keretében, vagy anélkül — a válság egésze alatt jellemző maradt. Talán a legismertebb példa Csengeri Istvánnak, Barcsay hűséges udvari lelkészének II. Rákóczi Györggyel 1659 januárjában folytatott írásos vitája, levélváltása.30 5 Csengeri 1659. január 1-én a bonchidai országgyűlésen tartott prédikációjában a volt fejedelmet az országát elveszejtő Sedékiáshoz hasonlította, aki Jeremiás intése ellenére nem vette a nyakába a „babiloni király" jármát, és ezáltal az Isten ellen is engedetlenséget követett el. Később azt is kijelentette, hogy Rákóczi Györgyöt méltán tartja a török lázadónak, majd állításait nyomatékoson megismételte Rákóczinak írt két polemikus válaszlevelében is.30 6 Nem Sedékiás azonban az egyetlen uralkodó, akihez a fejedelmet hasonlították. Nagyon gyakran tűnik fel Roboámnak, a bölcs Salamon király fiának képében is, aki az ifjú tanácsadókra hallgatva gőgös választ ad az adók könnyítéséért folyamodó északi törzseknek, az ország kettészakadását kiváltva ezzel.30 7 Ez a rendkívül összetett jelentésű negatív mítizáció még a Rákóczi-házzal szemben nem ellenséges, a halott fejedelem felett beszédet mondó Czeglédi Istvánnál is megjelenik.30 8 Egy másik — fenyegetést és békülési szándékot egyszerre kifejező — azonosításban II. Rákóczi György a jó Ezékiás király fiaként, Manasséként szerepel, aki bálványimádása miatt az asszírok (értsd itt: a törökök) fogságába kerül, de bűneit megbánva Istentől visszanyeri országát.30 9 Egy harmadik kedvelt képben a fejedelem mint 305 Szilágyi Sándor: II. Rákóczi György és Csengeri István levelezése. Sárospataki Füzetek 10. (1866) 302-310. A prédikátor és a fejedelem két-két levelet írtak egymásnak. (Rákóczi: 1659. jan. 5. Szatmár, jan. 12. Szatmár. Csengeri: 1659. jan. 9. Dés., jan. 15. Dés.) Szilágyi Sándor ezeket az Erdélyi Nemzeti Múzeum anyagából adta ki, de másolataik a Rákóczi család levéltárában is fennmaradtak (a két utolsó levél keltezését innen vettük át): MOL E 190, 44. dob. fol. 69-72. 306 Csengeri István a következő igehelyre hivatkozott: Jeremiás 27:11-12. „Az nemzetség pedig, ki az ő nyakát adja az babilóniai királynak jármába, és szolgál néki, az ő földében hagyom azt, azt mondja az Ür, és míveli azt és lakozik benne. Sőt, az Sedékiásnak, az Júda királyának is ez beszédek szerint szóllottam, mondván: adjátok az ti nyakaitokat a babilóniai királynak jármába, és szolgáljatok őnéki, és az ő népének, és éltek!" Szent Biblia i. m. 691. 307 Báthori M.: Hangos trombita i. m. 8.; Szalárdi J.\ Siralmas magyar i. m. 321-322. 308 „Ne vesd meg a jó vének tanácsokat, választván az ifjú furfánt elmét, Roboámmal." Czeglédi /.: Az országok romlásárúi i. m. A5v. 309 1659. júl. közepe. Az erdélyi rendek válasza II. Rákóczi György manifesztumára: „„Ha penig nagyságod magát megcsendesíti, hatalmas az Isten, nagyságodat újabban felemeli az poenitentia tartás után (ugyanis nem bosszúállásra való ügyekezet, hanem igaz poenitentia kívántatik ehhez), mint szintén Manassest, noha Isten nagyságodat még szintén Manasses állapotjára nem juttatá." EOE XII. 324.; Rhédey Ferenc udvari lelkésze, Báthori Mihály például — ha hihetünk későbbi prédikációskötete állításainak —- 1658. január 15-én, II. Rákóczi György Medgyesre való dia-
