Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1130 SZABÓ ANDRÁS PÉTER czi Ferenc és Bercsényi Miklós híres brezáni kiáltványa (1703. május 6.) pedig a „német" elnyomás elleni küzdelemben határozza meg a fogalom lényegét.23 5 A most elemzett erdélyi válság idején ez a sajátos kettősség ilyen formában még nem voltjelen: vitathatatlanul a törökellenes küzdelem állt a középpontban, igaz persze, hogy többen a bécsi udvarral, az idegen (főként német) katonasággal szembeni — tettekben nem megmutatkozó — elégedetlenségüket is az „igaz magyarság" eszméje segítségével kanalizálták. Az ajándékba küldött pompás lovakon23 6 kívül ebben az érzelmileg felfűtött és a Habsburg abszolutista törekvések miatt is erősödő nemesi nacionalizmusban rejlik II. Rákóczi György erdélyi fejedelem roppant magyarországi népszerűségének oka is. A győzelemként tálalt, de mégis veszteségként megélt tragikus 1652. évi vezekényi csata után23 7 sokan a fejedelemben látták a „magyaros magyarság" megtestesítőjét, a győztes magyar hadvezért és uralkodót, és néhány álmodozó talán a magyar királyt is.23 8 A moldvai (1653) és havasalföldi hadjáratokkal (1655) megszerzett hírnév a kritikus hangok ellenére a lengyelországi hadjárat után is részben kitartott. Rákóczi pedig sikerrel kamatoztatta ezt a tőkét a „törökös" ellenfeleivel folytatott belháborúban és a propagandában. Köprülü Mehmed nagyvezír szokatlan határozottsága ráadásul a törökellenes nyílt harc lehetőségét is megadta neki, beteljesítve ezzel a magyarországi elit régi vágyát. A fejedelem így válhatott azután Zrínyi Miklós egyfajta „funkcionális előképévé", „nemzeti" mártírrá. kori adózás, melyet némely hazájok régi szabadságát megutáló nyughatatlan elmék kévánnak nagy böcstelenűl; kibűl világosan kitetszik, micsoda szabadság szerető légyen az, aki az pogány ellenség adózó jobbágya maga hiti s igaz magyarsága ellen kéván lenni..." Emlékek Barsvármegye hajdanából VII. Kiad. Odeschalchi Artúr. TT 16. (1893) 52-92. (itt 77-78.) 235 A Rákóczi-szabadságharc. Szerk. R. Várkonyi Ágnes - Kis Domokos Dániel. Bp. 2004. (Nemzet és emlékezet) 34-35. 236 Néhány példa: 1656. jan. 1. Csáktornya. Zrínyi Miklós II. Rákóczi Györgynek. Zrínyi M.: Válogatott levelei i. m. 88-89.; 1652. okt. 12. Gyalu. II. Rákóczi György Batthyány Ádámnak. MOL P 1314, 89. dob. Nr. 39272. (4886. filmtekercs); 1654. febr. 28. Fogaras. Ua. „Gróf Zrínyi Miklós uram florentiai herceg számára keresvén futó lovakat..." Uo. Nr. 39275.; 1658. aug. 18. Sárvár. Nádasdy Ferenc Homonnai Drugeth Györgynek. „ítélje kegyelmed, azaz az futó paripa, kit ír az fejedelem, hol maradott, kérem tudósítson kegyelmed, és ne felejtse el az erdélyi mén lovat és futó paripákat..." MOL P 1983, 1. es. 1. t. fol. 28-29. 237 Szabó Péter: A végtisztesség. A főúri gyászszertartás mint látvány. Bp. 1989.; J. Újuáry Zsuzsanna: „De valamíg ez világ fennáll, mindennek szép koronája fennáll" A vezekényi csata és Esterházy László halála. Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006: 4. sz.) 943-972.; Viskolcz Noémi: Az Esterházyak temetkezéseiről a 17. században. Művészettörténeti Értesítő 58. (2009) 245-268. 238 A „II. Rákóczi György mint nemzeti király" kérdéskör külön feldolgozást is megérne. A régebbi irodalom általában a Nádori emlékiratnak (1653 ősze), Comenius Gentis felicitasának (1654), Mikulás Drábik látomásainak, Zrínyi egy levelének (1655. jan.-febr.) és a „Mátyás király életéről való elmélkedések"-nek (1656) önkényes kombinálásával jelenítette meg úgy a „nemzeti királyságot", mint a lengyelországi hadjárat előtti időszak legaktuálisabb, a politikai színteret alapvetően meghatározó kérdését. Véleményünk szerint ez tévút. Péter Katalinnak azt a régi, főleg Vitnyédi István levelezésén alapuló elméletét sem tartjuk megalapozottnak, hogy Zrínyi Miklós a töröknek való hódolás útján képzelte megvalósítani II. Rákóczi György magyar királyságát. (A cikk ugyanakkor előrelépést jelentett, hiszen feltárta, hogy 1655-ben fel sem merülhetett a szabad királyválasztás lehetősége, tehát a „függetlenség".) Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. Századok 106. (1972) 653-666.; ill. egy kritika, a hódolási tervet Comenius körének tulajdonítva: Nagy L.: Zrínyi és Erdély i. m. 30-63.
