Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1115 Az utolsó fontos szavak, amelyekkel számot kell vetnünk, maguk a közösségi identitásokat kifejező kategóriák. Nagyon sokszor ezek alkalmazása nem következetes, ám az erdélyi források többsége a nemzetet (gens) és a hazát (patria) egymással szemben világosan megkülönbözteti.149 Péter Katalin figyelt fel először arra, hogy a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség kapcsolatainak fokozatos gyengülésével a 17. század utolsó harmadában már egy nemzet két hazában élő tagjairól beszélnek a források.15 0 A jelenség valójában sokkal korábban jelentkezik, már a Bocskai-felkelés idején, összefüggésben azzal a szereppel is, amelyet a fejedelem Erdélynek szánt: nevezetesen a királysági rendek külső támogatásával.15 1 A szemlélet elterjedését alighanem elősegítette Dacia és Pannónia humanista megkülönböztetése is.15 2 A 17. század közepére a fejedelemségben a két haza tudata már teljesen rögzült, az országgyűlési iratok és misszilisek rendszeresen „ez hazáról" írnak, többségében egyértelműen a saját „államot" értve alatta.15 3 Jó példa az elkülönülésre Medgyesi Pál 1658-ban megjelent prédikációgyűjteménye, a „Hármas Jajj', melynek hosszú címében a puritán prédikátor „két keseredett hazát" sirat.15 4 Érdemes ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a magyarországiak, azaz a királyságiak a 17. században is hajlamosak voltak Erdélyt a „haza" részének tekinteni.15 5 Az erdélyi válság alatt a két haza fogalma azután valamelyest a királyságban is előtérbe kerül, mert így hangsúlyozzák a két ország sors- és érdekközösségét. Zrínyi Miklós az eszmét egy AeneishcA kölcsönzött kép, Ucalegon szomszédban égő háza, segítségével fejezte ki.15 6 Hasonló metaforát használt 1660 tavaszán Gyulai Ferenc váradi kapitány is Szatmár vármegyének küldött segítségkérő leveleiben.15 7 A tűz azután általános szimbóluma lesz a gyorsan teijedő háborús pusztításnak.15 8 149 A nemzetet jelentő másik latin szót, a „natio"-t a fejedelemségben sokkal inkább a rendi nemzet értelemben használták. 150 Péter K.: A haza és a nemzet i. m. 151 Varga B.: Political humanism i. m. 305-306.; Kevés figyelmet kiváltva ugyanezt már Makkai László is regisztrálta: Makkai László: Politikai gondolkodás. In: Magyarország története 3. köt. i. m. 1529-1553. (itt 1533.) 152 Klaniczay Tibor: Hungaria és Pannónia a reneszánsz korban. Irodalomtörténeti Közlemények 91-92. (1987-1988: 1-2. sz.) 1-19. - Ha meggondoljuk, a patriotizmus Erdélyben éppúgy territorializálódott mint a Robert von Friederburg által vizsgált német területeken. 153 A Hódoltságot nem tekintik önálló egységnek, az Oszmán Birodalom által megszállt megyék szemléletükben a királyság (ritkábban a fejedelemség) részei, és e szemléletüket a fokozatosan kiépülő hódoltsági magyar közigazgatással is nyomatékosítják. 154 Luffy K.: Mint valami Aczél i. m. 61. 155 1656. nov. 6. DörfÖly. Vitnyédi István Thököly Istvánnak. „Az nagyságod erdélyi útja hogy szerencsés legyen, szívből kívánom, adná Isten, lehetnék úti társa nagyságodnak, láthatnám oly szép részét hazánknak..." MTT XV 33. 156 Zrínyi Miklós válogatott levelei i. m. 109., „Iam proxima ardet/ Ucalegon, sigea igni fréta lata relucent" Vergilius: Aeneis II. könyv 311-312. sor. 157 1660. márc. 25. Várad, „mikor embernek szomszédja háza ég, magáénak is gondja leszen". ANDJC Szatmár APR 11. fasc. Nr. 48.; „mivelhogy mikor az szomszéd háza ég, az magáéra is az tűz általmehet" Uo. 11. fasc. Nr. 53.; Szatmár vármegye ekkor ugyan még Rákóczi kezén van, de a fejedelem személyéhez, és nem az országhoz kapcsolódik, nem számít partiumi vármegyének. L. még, szintén a váradi ostrom kapcsán „vártuk vala a szomszéd tüze eloltására való segedelmet". Nagy L.\ Szalárdi János i. m. 84.; A képet a Siralmas krónika is használja: Szalárdi J.: Siralmas magyar i. m. 528., 573. 158 „Adja az Úristen őfelsége, ez mi veszélyünknek lángozó tüze immár tovább ne serpáljon, és nagyságtokra s kegyelmetekre el ne hasson." Nagy L.\ Szalárdi János i. m. 86.
