Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Kármán Gábor: II. Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjáratának diplomáciai háttere V/1049
1062 KÁRMÁN GÁBOR erdélyi fejedelem portai képviselőit, Tisza István kapitihát és Harsányi Nagy Jakab török deákot, és nemcsak rajtuk keresztül üzente meg Rákóczinak, hogy azonnal térjen vissza országába, hanem március végén Török Jánossal is. Őt a fejedelem eredetileg még indulása előtt Gürdzsi Kenán budai pasához küldte, és onnan irányították tovább Konstantinápolyba.4 7 Február közepén Erdélybe is érkezett egy csaus a nagyvezírtől, aki az ügyeket elsődlegesen kézben tartó Barcsay Ákos helytartóval tárgyalt és átadta Köprülü Mehmed üzenetét, hogy Rákóczi azonnal térjen haza országába. A locumtenens egyrészt megpróbált új, addig teljesen ismeretlen indoklással előállni a lengyelországi hadjárat legitimálására, a háborúskodást egyértelműen a protestantizmus védelmében folytatott vallásháborúként tüntetve fel.4 8 Másrészt igyekezett időt nyerni a fejedelemnek: megígértette a török követtel, hogy addig semmilyen retorzió nem éri Erdélyt a szomszédos oszmán területekről, amíg üzenetét a szultán meg nem kapja és annak ismeretében nem dönt úgy, hogy Rákóczinak tényleg vissza kell mennie országába.4 9 A határ menti beglerbégek viselkedése nem véletlenül adott okot az aggodalomra: a nagyvezír ugyanis utasította a budai, szilisztriai és temesvári pasákat, hogy tartsák csapataikat hadi készültségben és a tatár kánnak is megüzente, hogy fegyvereit függetleníteni Rákócziétól. Noha szerződés kötelezte őket arra, hogy Rákóczi mellé hadat adjanak, a hozzájuk küldött csausoknak elmagyarázták, hogy az erdélyi fejedelem legfeljebb az ő tudtuk nélkül fogadhatott fel katonákat országukból. L. Reniger jelentését III. Ferdinándnak (Konstantinápoly, 1657. febr. 28.). HHStA Türkei I. Kt. 128. Fasc. 63/b. Konv. C. fol. 31v. 47 A kapitihát Köprülü Mehmed először január 18-án hívatta, 1. Reniger ugyanaznap datált jelentését: HHStA Türkei I. Kt. 128. Fasc. 63/b. Konv. C. fol. 24v-25r. Január 24-én azután az erdélyi diplomatákon kívül a moldvaiakat, havasalföldieket és kozákokat is berendelte és mindegyik uralkodójának megüzente, hagyjanak fel a lengyelországi hadakozással. L. Levinus Warner holland követ jelentését (1657. febr. 20.). Levini Warneri de rebus Turcicis epistolae ineditae. Ed. Willem Nicolas Du Rieu. Leiden 1883. 34.; Szalárdi J.: Siralmas magyar krónikája i. m. 355. Valószínű, hogy erre az alkalomra vonatkozik Giovanni Battista Ballarino velencei titkár a dózsénak küldött, datálatlan jelentése is: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest; Kézirattár Ms 4983. Fasc. Velencei követjelentések 1657.; Török Jánosról 1. Reniger jelentését (Konstantinápoly, 1657. márc. 25.). HHStA Türkei I. Kt. 128. Fasc. 63/b. Konv. C. fol. 41.; Kraus információja a követ útra bocsátásáról téves, ám megérkezéséről már helyesen ír: Török ugyanis már azután érkezett Krakkóba, hogy a fejedelem távozott onnan, és noha a nagyvezír levelének továbbítására megkérte a helyőrség parancsnokát, Bethlen Jánost, az valószínűleg sohasem jutott el II. Rákóczi Györgyhöz: Kraus, G.: Erdélyi krónika i. m. 258.; 1. még Szalárdi J.: Siralmas magyar krónikája i. m. 355-356.; Sámuel Grondski: História belli Cosacco-Polonici. Ed. Carolus Koppi. Pest 1789. 382. 48 Barcsay így foglalta össze érveit Lorántffy Zsuzsannának, akit hasonló érvrendszer használatái a biztatott: „Ez elmúlt esztendőben negyvenezernél több vallásunkon való kálvinistákot vágván le a lengyelek, az faistent imádók, azon voltak, ha vallásukra nem állunk, miránk jűnek. Melynek mi ellene akarván állani, az vallásunkon való keresztyénekkel megegyezvén, ilyen téli hideg sanyarú idűn is [...] meg kelletett indulni; s mi nem egyébért, hanem az vallásért hadakozunk". L. Gyulafehérvár, 1657. febr. 25. dátumú levelét. MOL E 190, Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Archívum familiae Rákóczi (a továbbiakban E 190), Nr. 7227. Barcsay már 1656 őszén is a religio előtérbe helyezését javasolta a hadjárat legitimációjában, 1. Kármán G.: Bellum istum i. m. 953.; A csaus Erdélybe érkezéséről 1. Barcsay levelét Lorántffy Zsuzsannának (Gyulafehérvár, 1657. febr. 14.). EÉKH II. 378. 49 Barcsay Ákos levele Lorántffy Zsuzsannának (Gyulafehérvár, 1657. febr. 26.). MOL E 190, Nr. 7228.; Barcsay nehézségeiről az erdélyi helyzet kezelésében 1. részletesen Papp S.: II. Rákóczi György i. m. 150-152.
