Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - B. Szabó János - Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) V/1017
II. RÁKÓCZI GYÖRGY OSZMÁN KAPCSOLATAI 1033 Az erdélyi kormányzatnak Báthori István lengyel királyként világosan megfogalmazta a rendszerben számukra rejlő előnyöket: „sokszor efféle végbelieknél hamarabb, könnyebben és kevesebb adománnyal véghez vihet ember efféle dolgot, hogy nem mint az Portán hirtelenködnek. Az végbeliektől is megértik az dolgot, inkább hajol penig az Porta az török információjára, hogy nem az miénkre." Az erdélyi uralkodó egyfajta — a jövőbe való —„befektetésnek" tartotta ezeket az „apró szívességeket", s igyekezett minél több oszmán tisztségviselőt lekötelezni a maga számára, mivel „ha jó szívvel vagyon, egy hír izenésével is efféle ember sokat használhat [...], ha pedig őszinte jó szívvel nincs is száz-kétszáz forintban egy ország nagy kárt nem vall, mindenütt szokott lenni efféle bizonytalan dologra való költség". Biztos, hosszú távú „befektetés" esetén az erdélyiek ennél még messzebbre is elmentek: a nagyhatalmú nagyvezír, Szokollu Mehmed unokaöccse, Szokollu Musztafa budai pasa (1566-1578) kétkét kelet-magyarországi falut is kapott adományként János Zsigmondtól, majd Báthori Kristóftól, amelyeket az Oszmán Birodalomban igen ritka örökbirtokként bírhatott.38 In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György. Bp. 2002. 117.; Ungnád Dávid konstantinápolyi i. m. 195.; Ahogy egri hivatalának meghosszabbításának támogatását kérelmezte Piri Mehmed beglerbég I. Rákóczi Györgynél (1644. október 19. TMAO V 285.), úgy járt el Mehmed kanizsai pasa is 1621-ben Bécsben (Papp S.\ Bethlen Gábor i. m. 944.). Raguzához vö. még Vesna Miovié: Beylerbey of Bosnia and Sancakbey of Herzegovina in the Diplomacy of the Dubrovnik Republic. Dubrovnik Annals 9. (2005) 49-50.; végül a moldvai vajda hasonló pártoló tevékenységéről: Dávid G.\ A magyarországi török i. m. 123.: 75. jegyz. 38 Báthori István levele az erdélyi hármastanácshoz, 1584. július 2. és 1584. szeptember 5. Veress E.\ Báthory István király levélváltása i. m. 164., 191.; Dávid Géza: Szokollu Musztafa budai pasa (7-1578). Uő: Pasák és bégek i. m. 365.; Istvánffy Miklós szerint már János Zsigmond is így szerzett „török barátokat" (Istvánffy M.: Magyarok dolgairól i. m. 2. k. 432.), például Pírsziz Ali gyulai szandzsákbég (1567-1571) jövedelememelésének támogatásával: Dávid G.\ A magyarországi török archontológiai kutatások i. m. 116-117.; Forgách Ferenc leírása szerint Pirsziz Aliról is az a hír járta, hogy keresztény renegát volt: Forgách F.: Emlékirat i. m. 1038-1039.; ám felesége révén ő is a gazdag Jahja-pasa klánhoz tartozhatott: Dávid G.: A magyarországi török archontológiai kutatások i. m. 120.: 57. jegyz. és Sudár B: A Palatics-kódex i. m. 55.; Az erdélyiek Aranid Mahmúd szolnoki szandzsákbéget a temesvári beglerbégség elnyerésében 1574-ben és 1576-ban is próbálták támogatni. Tomkó Viktor. Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. Zounuk 19. (2004) 27.; Mahmúd bégről és családjáról: Dávid Géza: Szigetvár 16. századi bégjei. In: Uő: Pasák és bégek i. m. 307-308.; 1583-ban pedig ennek a szolnoki Mahmúdnak „alumnusát", a magyar renegát Sehszüvár béget látták volna szívesen ezen a poszton. Az erdélyi hármastanács levele Báthori István királyhoz, 1583. október 3. Veress E.: Báthory István király levélváltása i. m. 105-106., ill. Báthori István válasza a harmastanácshoz, 1583. november 16. Uo. 114-115., valamint Sehszüvár bégről: Acs Pál: Sasvár bég históriája. História cladis Turcicae ad Nadudvar, 1580. Hadtörténelmi Közlemények 115. (2002: 2. sz.) 375-388. és Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 291-292.; vö. még erdélyi közbenjárás Oszmán váci harmincados — későbbi szolnoki szandzsákbég — tisztében maradásáért: Oszmán levele Ernő főherceghez, 1581. augusztus 20. A budai pasák magyar nyelvű levelezése 1553-1589. Szerk. Takáts Sándor - Eckhart Ferenc - Szekfű Gyula. Bp. 1915. 228.; Redzseb jenői szandzsákbég támogatása: Báthori István lengyel király 1583. január 1-én és 1584. szeptember 5-én írott leveleiben említett, kisebb pénzsegéllyel is támogatott mázul, „Kunuytth Reczepp beg" vélhetően azonos az 1572. évi követutasításban „Konvit" [?], illetve „Recsef" néven, egy 1589. évi utasításban pedig egy „Kanovit" néven említett személlyel, aki 1575-ben az oszmán segédcsapatokat vezette Erdélybe Báthori István megsegítésére, s akinek 1572-ben, 1574-ben és 1589-ben a szandzsákbégi kinevezése, illetve 1576-ban jövedelmezőbb helyre való áthelyezése mellett kellett törekednie az erdélyi diplomatáknak. Veress E.: Báthory István király levélváltása i. m. 14., 194., Szalay L.:
